Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-09 [029]

MAGYAR ORSZÁGOS TUTOSITC. Kézirat / / ' í ^ Tizedik ki a' d ás Budapest, 1950.január 9. • XII. évfolyam, ő.szám. A MAGÁNJOGI '.. ÖRVÉNY JAVAS LATNAK A HÁZASSÁGON KÍVÜL SZÜLETETT GYERMEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSE'. DR. VÁGINE, DR. UNGÍE MARGIT ÜGYVÉDNŐ ELŐADÁSA A FEMINISTÁK EGYE3ÜLETEBEN . A Feministák egyesületében csütörtök este V á g i ne , dr. Ü n g á r Margit ügyvédnő tartett előadást, nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Előadásában rámutatott arra, hegy a házasjágon kivül született gyermekkel a jog a múltban a társadalmi felfogást merevítve jogszabályban,nagyon mostohán bánt. A"Közigazgatás Törvénye Magyarhonban" cimü munkájában mutat rá erre Frank. Ezek szerint a házasságon kivüli gyermek a verség javaiban,diszeiben nem részesül, nevet, nemességet, cimet nem örököl nemzői után. Az egyházi törvény távol állitja a p

a

FÍ rendtől és az egyházi javaktól &s móltós Igoktól* Régente ki voltai' zárva a nyilvános hivatalokbél, sőt a céhekből is, mert származá sukban a közvélemény szennyet látott. II. József a maga tartományaiban a származás szennyét eltörölte. Régi jogunk szerint a házasságon'kivüli gyermek csak anyjával állott rokonságban, azonban anyja rokonaival nem, Ma már ezekkel is rokon. A javaslat egy kevés ujitástöl eltekintve az élő jogot kodifikálja. Ujitás, hogy a gyermeket a törvény ellen és természetes elnevezés helyett, a kíméletesebb " házasságon kivüli " nomen klaturával illeti. A javaslat szabályozása szerint a házasságon kivüli gyermek nélkülözi a családjogi kapcsolatot az atyával még akkor is, ha ez a tőle val^Ó származást közokiratban el is ismerte. Hatása tisztán a tartásban nyilvánul. A gyermek atyját törvényes vélelemmel állapítja meg a javaslat, élő jogunkkal egyezően, melynek vélelmét nem dönti meg az exeptio plur£.yíjv. concumbentium. Az atya tartási kötelezett sége, mely a születéssel veszi '-ezdetét, a vagyoni és kereseti viszonyaihoz és az anya társadalmi állásához igazodik. 1.5-ik életévéig köteles tartani, de ha testi, vagy elmebeli fogyatkozásai miatt keresetképtelen, egész életén át/ 11. va/c. Az atya a tartást készpénzben kfteles szolgáltatni, havenkint, előre készpénzbeli járadékban. Természetben csak akker, ha ebbe az anya, ki egyben törvényes képviselő is, vagy a törvényes képviselő beleegyezik. Három hónapra előre kifizetheti a tartást, de ha több időre előlegezte, ezzel nem szabadul a tartás kötelezettsége alól, ha a gyermek erre ismét rászorul. A tartás mértéke és szolgáltatásénak módja gyámhat

u

sági jóváhagyástól feltetelezetten, szabad egyezkedés tárgyát képezi a felek között. Ingyenes lemondás ki van zárva. Ha az atya szülője gazdaságában, vagy üzletében'fejt kl teve kenységet éa ezért nem kap .„ t • megfelelő díjazást, az atya szülője kezesként felel. Mentesül az atya a tartás alól, ha a gyermeknek vagyonából, vagy keresményéből megfelelő jövedelme van, vagy csak saját létfenntartásával tudná ebbeli kötelességet teljesíteni. A gyermek anyja családi nevét viseli, élő jogunkkal egyezőleg. Az atya az anyának megtéríteni tartozik a szülési, terhességi és tartási költségeket. Ha házassági Ígérettel csábította el az anyát, vagy tüntető-törvénybe ütköző módon, erkölcsi kártérítéssel is tartozik* Az anyakönyvvezető köteles a gyámhat°ság tudomására juttatni a gyermek születését, amely haladéktalanul megteszi a gyerme

1- erdekében szükséges intézkedéseket. Exeptio plurium concumbentium nem akadálya az atyaság megállapításának. Es mig az atyaság meg nincs állapitva, vagy valamelyikük az atyaságot magára nem vállalja, gyámhatósági jóváhagyással, bármelyik ellen fordulhat az anya tartásért. A javaslat a névviselési ellentét kirívó voltának elsimitása céljából, mely a házasságon kivüli és a törvényes gyermek között fennáll, megadja azt a könnyítést,hogy ha az anya utóbb férjhez megy, a férj örökbefogadás nélkül is átruházhatja á gyermekre a nevét. A megállapodás idevonatkozőlag közokiratban foglalandó és igazságügyminisztsri jóváhagyás is kívánatos. Az előa dáshoz dr. F o d o r Károly ügyvéd szólt hozzá, majd az elnöklő dr. G o 1 d Simon tartott előadást a törvénytelen gyermek elismeréséről. Előadásában azt fejtegette, hogy a polgári törvénykönyvnek 1914,évi elsc javaslata clykép szabályozta az elismerés intézményét,hogy az elismert törvénytelen gyermek viseli atyja családi nevét, atyjától ugy követelhet eltartást, mintha törvényes gyermeke volna, az atya hagyatékára törvényes öröklési jog és köteles rész illeti meg. A törvénytelen gyermek sorsának feljavítása ugyanis minden I haladd törvényhozásnak a célja. Evvel a társadalom évezredes üldözést akar j jóvátenni, de önmagát is kivánja megvédeni, mert a nem szülői házbáfli. felnőtt / törvénytelen gyermekek tömege a társadalomban a robbantó elemet szaporítják. PL ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / "Folytatása következik, / T K szekció