Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-18 [028]

r a t Tizennyolcadik k 1 a d á s^ • xi^evfolyatii, 289.szám. Budapest, 1929. a cemeer 13. p , $0 ü BIZTOSÍTÁSI JOG REFORMJA. A készülő biztosítási törvényjavaslatról tafctptt érdekes előadást dr. R i b a r y Ernő ügyvéd,szerdán este az ... yvédi Körben, nagyszámú biztosítási szakemberek és ügyvédekből álló hallgatóság előtt. Részletesen ismertette a helyes biztosítási jog alapelveit, azután pedig bírálat alá vette a készülő uj biztositási törvényjavaslatot. Előadásában oda konkludált, hogy a magyar biztositási jognak ezidoszeránti állása olyan, amely sürgős reformra nem szorul. Utána dr. D é s 1 Géza országgyűlési képviselő szólalt fel, aki szinten azt hangsúlyozta, hogy ugy a politikai, mint a revizionális szempont azt diktálja, hogy sem a biztositási., sem a magánjogi törvénykönyv javaslatával sietni ezidószerint nem szükséges• AZ előadást a hallgat°ság nagy tetszéoseik-- fogadta. /LCT/B POLITIKA. A Magyar Országos Tudósító jelenti : Az Egységes Fárt közgazdasági bizottsága R u b i n e k István elnöklósével ismételt ,n foglalkozott a földbirtokreform révén földhöz jutottaknak a földvételár megállapítása és a törlesztések kivetése során felmerült panaszaival,, Az ertekezletén amelyen a kormány részéről V a r g h a Imre államtitkár volt jelen, T eme sváry Imre ismertette a panaszokat, majd farkasfalvl Farkas Géza, S o h a n d 1 Károly, sokoröpátkai & z a b ó István, B o t t 1 í k József, Csizmadia András., c s •- n t o s Imre, és G á 1 f f y Dénes szólottak a kérdéshez. Az ertekezletén az a felfogás alakult ki, hogy a jogosult panaszok es % r elmek orvoslásáról a legrövidebb ido alatt feltétlenül gondoskodni keli s igy a bizottság felkérte Temesváry Imre előadót, hogy az ertekezletén elhangzott hozzászólások alapján javaslatot dolgozzon ki, amelyet azután az egyik, legközelebbi páraértekezlet tárgyal. /MOT/X/H. FŐVÁROS . 3 :/folytatba. / Martin János meg azt fejtegette, hogy fogyasztói válság van s ennek csak a munkaalkalmak szaporításával s a kereseti lehetőség növelésév vei lehet veget vetnie Vessenek véget az álláshalmozásoknak, akkor több kenyér jut másnak. A városnál mindenkit szólítsanak fel, akinek több állása van, hogy válasszon, melyiket akarja megtartani, a másik állá síi pedig adják másnak, Nyugdíjazottak ne teljesítsenek aktiv szolgálatot, s"z ók e ly Jmos azt fejtegette, hogy a munkanélküliség kérdésének megoldásához pénz kell es ehhez az állam segítsége szükséges. Országos statisztikát készítenek a munkanélküliségről, a nyomor frontról és ehhez szabják a.á segítés mértekét. Kendezni kell a munkaidő kérdését is, nem lehet elfogadni 'a munkaadók diktaXfh uráját, nem szabad engedni/önző célokra kihasználják a munkások rossz helyei zetet. Javitani kell a fizetéseket is

a Megérti, ha egy munkás koplal, de nem érti, miért koplaljon, ha dolgozik. Ma 30

P pengő körül van egy család létminimuma, ezzel szemben állami es fővárosi alkalmazottak vannak., 80-150-160 pengő havi keresettel, Miklós Ferenc szerint itt nemcsak a munkanélküliség problémájával állunk szemben,a fővárosnak egész gazdasági helyzete mered elénk probléma gyanánt. Más országokban is nehéz a helyzet, de minálunk a pénzügyi viszonyok egyre romlanak, a toké nehezebben tud vállalkozni, mint külföldön, Ausztriában pl. fel százalékkal vannak előnyben, mert ott fel százalékkal kisebb a kamat , mint nálunk. Jobb helyzete van Oseh-ízlovakiának,Jugoszláviá.aaiL is, es a legkedvezőbb a helyzet Franciaországban

a Nálunk a Nemzeti L Bank erőfedezete évről - évre csökken, anyagi helyzetünk romlik, Romlanak I az altalános bankvizsonyok is, a betétek állandóan csökkennek, a vállakózások JJ anyagi ereje gyangül es ez természetszerűleg kihat a munkanélküliségre is. lf / Folytatása következikc /