Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-17 [028]

MAGYAR ORSZÁGCS TÜDC6TT0 Kézirat. Kilencedik kiadás, Budapest, 1929. december JL8, 5 XI.évfolyam CSO.szám. /PESTHY PAL BESZÉDE A POLGÁRI ÖS3ZEF© ÁSROL A TERÉZVÁROSI GAZDASÁGI EGYESOLETBENT F o 1 y t a t á s,2 ./ Bethlen István programmja azt jelentette, hogy legyen vége a szertelen gyűlölködésnek, melynek gyümölcse csak rombolás lehetett. Jelentette, hogy legyen polgári összefogás,a melyben nem aszerint klasszifikálják a polgárokat, hogy ki milyen felfogású, ki milyen szertartás szerint imádkozik,hanem nogy ki hogyan dolgozik, hogyan felel meg hazafiúi és polgári kötelességeinek, Es a legjobb polgár, aki lagtöbbet és legjobban oolgozik. Öt és fél év után - mondotta - nyugodt lelkiismerettel állok a polgárok elé^ mert átkerült megteremteni a békés együttműködést és a felekezeti békét. Es erről az útról nem fogunk letérni soha. Ezután a főpolgármester arról beszélt,hogy a mai nehéz időben a polgári egyseget próbálják minden oldalról megbontani, A gazdasági válság mellett erkölcsi válság is fenyeget. Vasárnap - mondotta - alakult meg egy uj párt, amelyben az iparosokat es kereskedőket külön akarják tömör'iteni. Ennél nagyobb tévedés meg nem hangzott el politikai vezetők részéről. Hogy lehet elképzelni, hogy az iparosokat es a kereskedőket kirekesszék a polgárság^nagy táborából és külön tömöritsók. A főpolgármester biztosit J>fc hogy az ország yozatői a legnagyobb nagyrabecsüléssel vannak eltelve ezen értékes társadalmi réteg iránt éa teljes erővel igyekeznek támogatni. Ezután visszatért a vasátmapi párt alakulásra, Legnagyobb hibának tartaná a kereskedők és iparosok részéről egy külön pártba elszigetelődni. Képtelenség volna egy város polgári közössegéből önmagukat kirekeszteni,Ez osztályharchoz vezetne. Ki ellen akar felvonulni ez az iparos- es kereskedő-^ pírt? A lakosság, a polgárság allén, amelyből él? Ez a tömörülés lehet egyesek erdeke, akik pozioiokat akarnak, de serrmiesetro sem az iparos- és kereskedőtársadalom erdeke. Tudja, hogy nem lehet száz százalékos megértés a polgárok között, de a főbb kérdésekben egynek kell l^nni és a magánérdeket u.inaig alá kell vetni a közérdeknek, mert ahol a közérdek érvényesül, ott érvényesülnek a magánérdekek is, ott kivirágzik a társadalmi, gazdasági és felekezeti béke, y G ö r g e y István arról beszélt, hogy^ebben a súlyos időben mindenki politizál, mindenki kritizál, az okokat ea a bűnbakokat keresi.Könynyii bűnbakot -a .•>. keresni, az elkeseredéseknek szabad folyást engedni,de ez nem célravezető,ez csak szubjektív politika. Hangoztatta a reálpolitika sz üksvjgessogot • Meg van győződve arról, hogyha a mindenáron;'

7 ellehzékieskedoket oda állítanák, hoga teremtsenek jobb viszonyokat, ok se tudnának segíteni. Beszólt a demokrácia igazi fogalmáról, amely szerint demokrata szó alatt azt erti, hogy minden polgártartéke szerint becsüljenek meg. Igazi demokrácia a polgári öntudatot jelenti, azt az öntudatot, amely erőt és egységet jelent, hogy érdekeit megvédhesse. Sokan - mondotta - érthetetlennek ta1 Mják/a2 Egysogespártban olyan sokféle árnyalat és réteg van együtt .Olyannak kell tekinteni az Egységcspártot, mint a kohó nagy olvasztóját, amelybe mindenféle anyag kerül, hogy alul kiömöljön balöle a nemes acóli a polgári öntudat acélja. Erre a polgári öntudatra ürítette poharát. Kozma Jenő azokkal a támadásokkal foglalkozott, amelyek mostanában a fővárosi törvénnyel kapcsolatban a párt ellen elhangzanak. Azért gyűlölik ezt a pártot - mondotta - mert a maga programm jávai és törekvéseivel _ugy jobbról, mint balról a _.. .. , . számos tagot vonzott magához es megteremtette a polgárság eíos központi táborát. Most azt mondjak hogy csak nyolc százalékát kapta meg a párt a budapesti szavazat oknak. Ez ugyan nem igaz, de ha csak nyolc százalékot kapott volna is, ugy látszik, hogy ez a 8% olyan eros volt, hogy ma a mi akaratunk nélkül a városházán nem t órtenhet semmi. Kozma Jenő ezután azt fejtegette, hogy sohasem törekedett vezérségre és ha a polgárságnak abból valami haszna fakad, hajlandó bármikor félre is állni. Ezután beszélt az ellenzék magatartásáról, megállapította, hogy mindegeik programm teljesen egyforma, a különbség csak az, hogy egyik tábor meggondolt lépesekkel megy előre, a másik pedig féktelenül akar vesztébe rohanni. Az uj fővárosi törvény nem akar mást, mint hogy a főváros autó nomiájában meg legyen az összhang a főváros és az országos kormányzat között, hogy ne lehessenek esetleges kilengések Budapest es a vidék között. /folytatása következik/