Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-17 [028]

Budapest, 1929. december IS. J ' XI.évfolyam 289,szám. /A Duna- Ti3zaközi mezőgazdasági kamara homoki közgyűlése. Folytatás 2./ Határozati javsalatet nyújtott be, melyben azt kérte, hogy a megjavításra munkába vett földek 20 évig ugyanabban a kataszterben maradjanak, mint amilyenben voltak. Viszont kérte, hogy a kormány állítson^ fel mintatelepeket, folytassa a trágyaakeiót és ingyen esszén szét vetőmagot. T h a I s z Lajos ny. mezőgazdasági, kisérletügyi főigazgató, "A homoki rétiek és legelők megjavítása " cimen értekezett és rámutatott arra, hogy egész homoki gazdasági rendszerünket meg kell változtatni és ebbe az uj rendszerbe kell beilleszteni a rét- és legelőgazdálkodást is. Ezeken a területeken a jövőben nem szabad csupán szénát kaszálni, illetőleg legeltetni, hanem azokon gazdálkodni is kell, hegy a fütermés több és jobb legyen. Véleménye szerint a hemokvidéken fás legelőket kell csinálni, de nem a meglévő gyepeket kell befásítani, hanem a legelőnek szánt területeket akáccal kell beerdősiteni, Wagner Adolf ny, gimnáziumi Igazgatá a homoki gyümölcstermelés jelentőségéről és jövedelmezőségéről tartott előadást. Szerinte a gyümölcstermelésből racionális termesztés mellett még ennek a csonka országnak is hatalmas jövedelme lehet. Ezen előadás után dr. Staub Elemér a Mezőgazdasági E2P-" ortintézet igazgatója szólalt fel és kimutatta e téren a gazdaközönség súlyos mulasztásait, A termelők a kamarának évek óta hirdetett elveit nem tartották be és sem paradicsomban, sem uborkában, sem a gyümölcstermesztésben nem azokat a minőségeket produkálták, melyek exportképesek. Példának hozta fel Hollandiát, mely nálunk kedvezőtlenebb, klimatikus és talajviszonyai dacára jobb minőséget ad ós régi piacainkat elhódítja. Juhász Árpád m. kir, gazd. főtanácsos a debreceni dohánykisérleti állomás Igazgatója a dohánytermelés jelentőségéről beszélt és elsősorban annak szociális jelentőségét hangoztatta. Magyarországon ma 40.000 kat. hold földön termesztenek dohányt ós ebből 9,000 család él. Államháztartási szempontból ez a termelési ág hajtja a legtöbb hasznst az államnak, tehát olyan dohányt kell termelni, mely a külföldi államok dchányv termelésével mindenképen felveszi ;a versenyt. Hogy értékesítésre alkalmas dohányt termeljünk, nemcsak mázsára, de a minőségre kell"helyeznünk a hangsúlyt. Az előadó szerint a dohánytermelés a nálunk divó feles döhánykertészet alapján a kertészek kezében van, ezeket kell tehát más irányba vefeefc1

' ni, uj elvek szerint kell a dohányt termelni, A földművelési kormány napirendre vette már a dohánykertészek továbbképzését. Az előadó ezután ismertette még a homoki talajon történő dohánytermesztés előfeltételeit, főleg a talaj előkészítés szempontjából. Ismertette a trágyázás és dohánykezelés megfelelő módjait és sürgette nagyobb befogadóképe sségü és jó állapotban lévő dohányfajták szükségességét. Vitéz T a k á t s Gyula gazdasági főfelügyelő a burgo

T nyatermelési hivatal vezetője a homokon történő szakszerű burgonyatermelésről és ezzel kapcsolatosan trágyázása kérdésekről, az ültetés módjairól, a kapálásról, töltögetésről, a vetőgumók minőségéről és a fajtisztaság kérdéséről tartott szakszerű előadást. Füstös Ernő igazgajjó a homokon való komi ót érme lésről beszélt, kijelentette, hogy a magyar komló minőség tekintetében nem marad el a külfildi :\.•:*:>. mögött. Ismertette a magyarországi komlótermőterületek talajviszonyait és az ezeken elért kitűnő termelési" eredményeket, Kitért'a komlótermelés további lehetőségeire és termelési kalkulációkat köfcölt, Vitéz Fodor Vince m. kir, erdőmérnök eddig hasznavehetetlen területeknek hasznot hozó területekké való átváltoztatásáról tartott előadást a fásítással kapcsolatosan. Statisztikai adatokkal igazolta, a fásitás utolsó éveinek eredményeit a homokos területeken, ismertette a fásitással járA hasznokat, s az akác mellett más fafajták talajjavító hatását. Ax Az előadások után a határozati javaslatok következtek.