Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-17 [028]

Budapest. 1923., december 18. • XI, évfolyam, 289, szám,- '\ A DUNA-TI SZAKOZ I MEZŐGAZDASÁGI KAMARA HOMOKI NASGYÍJLÉSE. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara a gyengemincségü homok és futóhomok területek termaképességének fokozására irányuló t/vátbi intézkedések megtárgyalása céljából az ország legkiválóbb szaktekintélyeinek részvételével ma delelőtt 10 órakor a vármegye székházában nagygyűlést rendezett, amely: a 2 évvel ezelőtt tartott kecskeméti homoki naggyülésnek a folytatása,, A nagygyűlésen vitéz T u r g 1 y Emil elnökölt és ré sztvett azon H o y <~ s Miksa az országos Mezőgazdasági Kamara elnöke, 3 z é kacs Elemér az 0MTE alenöke, T

J j h e 1 y i Andor dr

e min tanácsos, a f öldmüvesléügyi miniszter képviselő je, ,01, a u b Elemér, S z a b ó Sándor országgyűlési képviselő, dr, Geszteíyi-Nagy László kamarai igazgató, rálóczy-Horváth Ádám, Kégl jángs, valamint a Dana- Tisísaköz számos nagybirtokosa, a kisgazdák közül pedig mintegy 25r-30C-an. P u r g 1 y .3 c. Emil elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy szembe kell száll .ni azzal a tendeciával, amely a különböző megindított mezőgazd.asági akciók beszüntetését kivánja és fekezottabb mértékben kell folytatni főleg a homoktalajok megjavítására ^s a termőkéje s-ség fokozására irányuló munkát, A megcsonkított országban több mint egymillió kataszteri hold a homokos talaj, amelyből ÍOOYÖOO holojteljesen gyenge minőségű futóhomok:, A homoktalajokat mindézideig nem kezelték szakszerűen, kihasználatlanul heverve nem jövedelmeztek.. Ennek az állapotnak meg kell szűnni, mondta az elnök,. $ Duna-Tiszközl Mezőgazdasági Kamara 1927-ben hívott először össze Kecskeméten homoki nagygyűlést, amelynek kezdeménye zésére megindult a csöndes és kitartó munka a homokos talajok megjavítására, A különböző kísérletek eredményre vezettek és ezekről kivon a kamara most beszámolni, A homok meghodi--tása nagy feladatokat ró a kamarára, amely a mezőgazdasági tudomány segítsége mellé a kormány támogatását a szakemberek irányítását és a gazdák kitartó munkáját kivánja, A tetszéssel fogadott felszólalás után gróf H o y , $ Miksa az Országos Mezőgazdacági Kamara elnöke sszólalt fel; Mint mondta, az Ors.zágos Mezőgazdasági Kamara teljes mértékben átérzi és értékeli azoknak a törekvéseknek fontosságát, amelyeket a Duna-Tlszaközi Kamara tűzött maga elé a homokos talajok megjavítása céljából. Hivatkozott arra, hogy neki mint gazdának ugyancsak bő tapasztalatai vannak a homokos talajról, amely Somogyban is megvan, ha., nem is olyan rossz, mint a Duna-Tiszaközcn, Azonban alapos munkával és megfelelő trágyázással termővé lehet ezeket a talajokat tenni'és a kaposvári kiállításon grafikonnal dokumentálta, hogy a fejlődés kato hoMankint 30 év alatt évi 4 métermázsa hozammal emelkedett,, U j h e 1 y 1 Andor a földművelésügyi miniszter üdbözlfetét és köszönetet tolmácsolta azért a munkáért- melyet a kamara végez annál is inkább, mert ez a munka egyezik a földművelésügyi minsizter talajjavító terveivel. Rá c z Lajos a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nevébe i szólalt fel és a a nyírségi homokos talaj megjavításáról mondott néhány szót és utalt arra, hogy sikerült a három mázsás terméshozamot a Nyírségben 11 és fel mázsára emelni, . ott ahol a homokos talajon rozsot vetettek. Tahi István' a növé^n,térmeiésl szakosztály elnöke a szakosztály céljait ismertetteT Mint mondta, a homokos talajon burgonyával, rozzsal és búzával összehasonlító termelési ki serieteket fclytattak, nagy propagandát fejtettek ki a pillangós növények termelése érdeeV kében, pfz akció sikerrel is járt, mert hisz a földművelésügyi minisztérium J is adott a gazdáknak a tavalyi évben pillangósvirágrmagpt, aminek az ered\ menye, hogy a gazdák körülbelül 2000 holdon termelnek már ilyen növényeket. / r Gesztelyi-Nagy László dr, azt hangoztatta felszólalásában, hogy a homokostalajjavítás! akció kapcsolatos a tanyakérdés megoldásával és ennek a két kérdésnek megoldásától függ a magyar Alföld jövője és népének sorsa. Joggal nevezhető a második honfoglalásnak,,