Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-16 [028]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDOSITO ^ K é z i r a t . Ó t 6' cl i k kiad á^s '. Budapest, 1929, december 16. j'^f, XI * évfolyam, 287 c szám. A MAGYAR JOGÁSZEGYLET ÖTVENÉVES JUBILEUMA 0 Impozáns keretek között ünnepelte vasárnap délelőtt S z . s z y Béla á llamtitkár elnöklete alatt a budapesti ügyvédi Kamara székházában a Magyar Jogászegylet fennállásának ötveneves évfcrduloját. Az a^mel% ünneplés, amely a jubiláris alkalommal megnyilvánult az előkelő jogászegyesülettel szemben,bizonyitja legjobban, hogy a Magyar Jogászegylet milyen tekintélyt képvisel az egész magyar társadalomban, A diszgyülésen magjelent rap József udvari tanácsos a felsőház, Ángyán Béla államtitkár at igazságugyminiszter, Juhász Andor a Kúria, Finkey Ferenc a Tudományos Akademir , Benedek Sándor a közigazgatási biroság, Degré Miklós az Ítélőtábla, Sztrádáé Gusztáv a budapesti ügyészség, Krausz Kálmán tábornok hadbiro a honvéd • főügyészség, zamaróczy Zsigmond ezredes-hadbiro a honvéd főtörvényszék, Trmcsányi Móric a Pázmány E&yetem, Székács Ahtal a Kereskedelmi és Iparkamara képviLeletébenr A hatalmas termet zsúfolásig megtöltő előkelőségek soraiban ott voltak a társegyesuletek és testületek képviselőin kivül báró Brandenstein Béla egyetemi tanár, Oswald István, Börcsök Andcr, Fóliák Illés, Grünhut Ármin, Kolozsváry Bálint, Barcza Rotter Béla-, Fétery Aladár és még igen sokan a jogásztársadalom előkelőségei közül* A diszgyülést Szá • szy Béla .államtitkár nyitotta meg. Igen sok mozzanatot találunk mondotta Szászy - az egyesület eletében melyek megérdemlik azt, hogy a hálás utódok egy pillanatra megálljanak az emlékezet' képei elótt és kegyeletes érzessél gondoljanak a magyar jcgás?óeöt eddigi munkásságára. Az ^k^kiválo szellemi férfiig,akik az egyesület kebelében e létüket szenteltek a jog szolgálatának, követendő példaképeink lesznek. Különösen nálunk kell ennek igy lenni, ahol nemcsak a jogipálya tradicionális elószeretetete vonzotta mindig a legkiválóbb tehetségekot maga felé, hanem megkívánja ezt magának a jognak lényege ós természete is. A jog a nemzeti kultúra termeké, melyet nemzet maga sajátos szelleme, lelki vonásai és szokisai es felfogásai szönnt alkot meg. A jogban nekünk az emberi életnek nlyan irányito gondolatát kell látnunk, mely a humanizmusnak és az igazságnak megval- si t ás ára van hivatva. Hatalmi tényezők >= s győztes forradalmak gyakran az erős zaj; szolgalatára keny szeritik a jogot. Ezt a szerepet az 3szmenyi jog sohasem vállalhatja, mert a' jog eszmédét nem lehet szolgálni jogtalanságokká], és a jogiak nem az erőszakot, hanem az igazságot kell szolgálni e AZ erőszak a jcguraima nélkül sohasem lehet jogos és nem szülhet jogot, mert a jogtalanságot nem teheti joggár Mind ,n embernek egyaránt joga van a földön az elérhető legnagyobb boldogságra es az elet boldogsága nom lehet egyes emberek kiváltsága: ezt a celt » azonban csak maga a jog valósíthatja meg. Ezért kell nekünk a jogot mindenek fellett álló legmagasabb pclora helyezni. Es amiden rnegállapitcm, hogy ennek az eszmének szolgálatában állot'töt venéves fennállása alatt a Magyar J c gászegylet - fejezte be szavait Szászy -• ugy v.-;lem, hogy a jövőben al-Jtr fogúm., helyesen 3ij írni, ha a humanizmussal telt igazságos nemzeti j.og szolgálatúban fogjuk követni elődeink nagy hagyom nyait. '/' A szűnni ruem akaró tapssal fogadott elnöki megnyitó után dr. Illés József egyetemi tanár, aki a jogászegylet 25 éves jubileumán is az ünnepi szónok volt, mondotta el ünnepi beszédét* Beszédében beszámolt az egyesülőt hosszú eredményes működéséről, s méltatta annak n egy nevű Vezetőit. így különösen;-' Vavrik Bélát, akiben a jogászeszme tökéletesen inkarnálódott ós akit 7/erboczyvel és Deák Ferenccel hasonlitott önsze. A mai kor hivatásit jelölte meg és Kiemelte, hogy a polgári törvénykönyv előkészitese olyan feladat, melynek fontosságát a történelmi példák igazolják, '.erböczy Hárma3könyve törtenetéből és a mohácsi vész utáni időkből kell levonni a nagy tanulságokat. A jogászegyletben eddig kifejtett/' kodifikácios munkát nem 3. ab td abbahagyni, figyelemmel kell azonban lenni arra a;' nagy gazdasági es társadalmi átalakulásra, mely egész Eurtpában tqpasztaltiató. Ezután a jogászegylet nevelő feladatát méltatta mely a nemzeti jogalkotás elokeszitéset van hivatva szolgálni, mert a nemzet feltámadása csak a jog erejevei es nagy szervező erekkel lesz lehetséges. A^nagy ovációval fogadott ünnepi beszed után dr. K o 1 1 á f László főtitkár olvasta fel a jubileumra érkezett üdvöz] o leveleket és többek közt WltWir.fc Gyula rondkivul .meleghangú üdvözletet.. J^ZlJTozoef a felsőház : ' : •%¥' ' ./-.i , •.! v»' 'Cj :0e. '"'/' ; . •-•r 4 a:
