Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-30 [028]

2. törvényszéki kiadás. Budapest,1920. december 3c. AMIKOR A KÖNNYELMŰ HITELEZÉSÉRT A SERTETTET TERHELI A FELELŐSSÉG... Alberti-Abeles Imre bornagykereskedő feljelentette Hahn Karoly budapesti vendéglőst és id. Martiska István csaposmestert, akiket azzal vádolt meg, hogy hitelkéoességük f itogta tasaval közös vendéglőjük számára nagyobb bor­mennyiséget rendeltek nála hitelben és a vételár egy részével,mintegy 36oo pengővel adósak maradtak s ez az összeg behajthatatlannak bizonyult,' A bor­nagykereskedő részletezte is panaszát és feljelentésében előadta, hogy Hahn és Martiska azt hangoztatták, hogy a "Sasfészek" cimü vendéglőt beren­dezésével együtt közcsen megvásaroltak, sőt Hahn Károly azt is mondotta,hogy a Süveg-utca 7. számú ház is az övé és különben is vagyonos ember. Alberti"" Abeles, akinek ügynökei ajánlották eredetileg a Hahnékkal való üzletet, erre nagyobb mennyiségű bort hitelezett Hahn és Martiska vendéglője számára, a hitelt ujabb és ujabb borkvantum szállításával toldotta meg és csak akkor kapott észbe, amikor Hahn és társa mindnagyobb és nagyobb összeggel'marad­tak hátralékban és tartozásukra jóformán alig törlesztettek valamit. A bor­nagykereskedő lefoglaltatta a Sasfészek berendezését, mire kiderült,hegy ez sem a vendéglősöké, hanem a Kondra örökösök tulajdona, akiknek gyámja mind­össze használatra engedte át a berendezési tárgyakat Hahn Károlynak és üzlet társának. A biróság ezen az alapon haladéktalanul fel is oldotta a zár alcl a lefoglalt ingóságokat. A súlyos vád ellen Hahn Károly azzal védekezett, hogy a hitelüzlet törvényes formák között jött létre a bornagykereskedővel, aki sohasem érdek­lődött Hahn Károly és id. Martiska István vagyoni viszonyai felől, követke­zésképpen Hahn sohasem állitotta,hogy a Süveg-utcai ház az övé, sem azt,hegy egyébként is jOmodu ember. Abeles a bort ügynökei utján valósággal reájuk tukmálta, Hahn és társa fizetgettek is, de később az üzlet rosszul kezdett menni és igy egyre nehezebben tudtak eleget tenni törlesztési kötelezettsé­güknek,mire a borkereskedő öthonapos üzleti összeköttetés utan a viszsnyt megszüntette. Tartozásuk jelenleg 349c pengő. Id. Martiska István, aki az üzletben mint csendes tars és mint csa pos szerepelt, hasonlóan vallott, azzal a hozzáadással,hogy a vendéglői üze­met Hahn Károly vezette. A kihallgatott tanuk, köztük Abeles Alberti bornagykereskedő ügy* nökei is., a két vádlottal megegyezően adták elő a tényállást-és megcáfoltak a va. irat pontjait. Énnek megfelelően a budapesti bühtetotörvéhyázék bizonyi tékok hxányában - felmentette a vádlottakat a csalás bűntettének vádja alól. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a feltűnően könnyelmű hitelezésért a sertettet terheli a felelősség. A tábla Folkmann-tanaosa most a felmentő Ítéletet jogerősen helybenhagyta. /MOTJÍ Ky. A TÁBLA UJ- TÁRGYALÁST RENPELT EL A HŰTLEN KEZELÉSSEL VÁDOLT FATELEPE­TEK BiN 1 GYÉBEN, Radó Gyula magántisztviselő mint hadirokkant 1015-ben telepmesteri minőség­ben Gáspár Fülöp Hungária-körúti szén és faüzeméhez került. Megbízatása arra terjedt ki, hogy kiadta a munkához szükséges anyagot, felügyeletet gyako­rolt, munkásokat vett fel, bérjegyzéket készitett, amelynek alapján a pénz­tar a munkások bérét fizette. A munkásoknak fajárandóságuk is volt, amelyet bárcák alapján kaptak meg. Ezeket a bárcákat Radó a vád szerint újra fel­használta és a maga részére jogosulatlanul tűzifát szállíttatott^el. Ezenkí­vül arra is alapos gyanú merült fel,hogy a telepmester a bérlisták olyan mun kasokat is szerepeltetett, akik nem állottak a feltüntetett időpontban a cég szolgálatában s ezeknek a szabadságolt, vagy betegállományban levő^munkások­nak a bérét felvette és megtartotta. A saját céljaira fordította végül azo­kat a különbözeti összegeket is, amelyek ugy állottak elő, hogy a telepmes­ter egyes munkások nevei mellett a valóban végzettnél több munkaórát tünte­tett fel a bérjegyzékeken. Mindezek miatt a manipulációk miatt, amelyeket Rado állítólag az 1927 és 1928 években követett el, bűnvádi eljárás Indult a telepmester ellen,akit az ügyészség csalással, sikkasztással és hatlen ke­zelessel vádolt. A vádlott a budapesti büntetőtörvényszék előtt reszten be­ismerte, részben tagadta a tértiére rótt bűncselekményeket. Az elsőfokú biró­ság a felvonult tanuk nagyrészt terhelő vallomásai alapján Radó Gyulát hűt­len kezelés vétségéért az enyhitő szakasz alkalmazásával hápomhónapi foghoz ­ra és kétévi hivatalvesztésre ütélte. A csalás, és sikkasztás vádja alól azot a címen mentette fel a vádlottat a törvény szék, hogy az elkivetett cselekmén: jogilag egységes és a csalások és sikkasztások beleolvadnak a hűtlen kezeié: vétségének büntetőjegi fogalmáboa. A tábla Folkmann-tanácsa most ezt az Íté­letet megsemmisítette és az üg^yben uj törvényszéki főtárgyalást rendelt el. /KOT/ Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents