Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-21 [028]

A TÁBLA JOGERŐSEN FELMENTETTE ROTK LIFoT ÁGOSTON MAGÁNTISZTVISELŐT A I."AGANOKIRATHAMISITÁS VÁDJA ALÓL. A királyi ügyészség Róth Lipót Ágoston magántisztvisolő ellen magánokirathak misitás büntette cimén már régebben vádat emelt. A vád szerint Budapesten 1924. november 2S-én mint egy részvénytársaság cégvezetője a Magyar Általá­nos Hitelbankra 12 millió korona kifizetés© végett kitöltött kereskedelmi utalványra rábélyegzett cégjelzést saját nevén kivül a részvénytársaság igaz gat ű jának névaláírásával is ellátta és annak beváltása utján azt arra haszna ta fel, hogy ezáltal a sértett cég 12 millió koronát kitevő kötelezettségét bizonyitani lehessen. A büntetőtörvényszék előtt megtartott tárgyaláson föl­mentették a vádlottat a vád alcl, mert a törvényszék tényként állapította meg, hogy Róth a sértett cég igazgatósága tudtával és az igazgató beleegyezé sevel már a céghivatal részére bemutatott cégjegyzésnél az igazgató nevét utánozva irta alá azért,hogy szükség esetén ne legyen eltérés az aláírá­sok között, ha megbizásbol máskor is alá kell irnia az igazgató helyett az igazgató nevét. A bejelentett felebbezés folytán most foglalkozott az ügy­gyei a királyi Ítélőtábla, amely a törvényszék fölmentő Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, mert ugy találta, hogy Róth semmifele büntetendő cse­lekményt nem követett el. Róth egyébként kártérítési pert is inditott, ame­lyet a polgári per során ugyancsak megnyert,/MOT/Ma. AZ ORSZÁGOS ÜGYVÉDSZ ÖVETSEG GEPIRÓSZOLGALATA A JÁRASBIRÓS. -GI TÁRGYALÁ­SOKON. Az Országos Ugyvédszövetség budapesti osztálya Gerloczy Endre dr. osztályel­nök elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen az igazságügyminisz­ter ama leiratával foglalkoztak, amellyel az Országos Ügyvédszövetségnek mea engedte, hogy a királyi járásbíróságok tárgyalásain a jegyzőkönyvek és az Íteletek leírásaira és egyúttal sokszorosításaira is külön gépirószolgálatot szervezzen. Ribáry- Géza dr. előadó vázolta azokat a nagy előnyöket* ámene­ket a gepirószolgálatnak a bírósagokra való bevonulása Agy a bir°i, mint az ügyvédi karra nézve jelent és vázolta a tervbevett gépiröszolgálat megszer­vezésének lehetőségeit* A választmány örö-imel üdvözölte az igazságügymi­niszternek elhatározását, amellyel az igazságszolgáltatási gyorsabbá, kényei mesebbé és korszerűbbé tételét szolgálja; majd kimondották,hogy az engedé­lyezett gepirószolgálatnak az Országos ^gyvédszövetség által leendő megszer vezese és a járásbíróságok munkájába való beiktatása iránt haladéktalanul megteszik a kezdeményező lépéseket. /MOT/ M. A TÖRVÉNYSZÉK Ki.TRE'iDB ÍLI SZERZŐI JOGBITORLÁSÉRT- OT'VEN PEN GÖRE ITÉLTE Pl TER MIKLÓST,AZ ORSZÁGOS EGYETÉRTÉS SZERKESZTŐJÉT* M ^z ev tavaszfán indult az a szerzői johbitorlási per, amelyben Nyiry Zol­tán dr. törvényszéki oiro ma a felperesi kereset alapján megállapította a szerzői jogbitorlást és ötven pengő pénzbünte ésre és 4oo pengő kártérítés­re itélte Pintér Miklóst, az Országos Egyetértés szerkesztőjét. A ke­resetet Újvári Féter iro az egyetértés szerkesztője adta be azon a cimen,hog Pintér elplagizálta egyik vezércikkét/ ezenkívül más cimen ietözölt lap­jában egy novellát is, amely még l$o9-oen "Berenice" cimen jelent meg. az Egyenlőségben. A tárgyalásokon az alperes szerkesztő azzal védekezett,hogy a novellát valóban leközölték, azonban aoban a hiszemben, nogy az aláíró­ként szereplő "Ben Juda" régi héber iró munkája, s az a szerzői jog sérel­.me nélkül az iro halála után minden további nélkül leközölhető. A vezér­ei kk-plágium vádjára vonatkozóan Pintér IÜ Iklós azt adta elő, hogy nem plágium, hanem az ő eredeti cikk© a vitatott vezéreik.. Nyiry báró hosszas bizonyítást folytatott le, több tanát hallgatott ki, akiknek vallomásából megálapitotta, hogy a vezércikk való­ban plágium. A peres felek az egkü alatti vallomásukban mindketten meg­maradtak állításuk mellett, hogy a/vezércikk. külön- külön egyéni munka A törvényszék a tanúvallomásokra alapitva a tényállást, a bízó­nyitási anyag egybevetésével ma hozott Ítéletében kimondta, hogy Pintér Mik­lós elkövette a kétrendbeli szerzői jogbitorlást és ezért 5o pengő pénzbün­tetésre itélte, ezenkívül 4oo pengő vagyoni és nemvagyoni kár : x erejéig is elmarasztalta azsc alperest. Nyiry biró perköltség fejében 3oo pengő fize­tésére kötelezte Pintért. /MOT/SY.

Next

/
Thumbnails
Contents