Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-21 [028]

MAGYAR fcSSÁG^ TTIDG3IT0, Kézirat /J'írO Tizenhetedik kiadás Budapest, 195=9* december 21. // — XI. évfolyam, 292. szám. ÜGYVÉD K AZ ŰRTEKHATAR F?J,QMELÉSE ELLEN. A Budapesti Ügyvédi Kamara a kiadandó értékhatár rendelet tárgyában december 30.án rendkivüli közgyűlést tart. F r o d o m o : Elözó kiadásunkban a közgyűlés nem december 23-án, hanem 30-án lesz. /MOT/B. A MAGYAR JOGÁSZEGYLET KÖZGYŰLÉSE. Szombaton délután tartotta a Magyar Jogászegylet S z á s z y Béla államtitkár elnöklése alatt ezévi rendes közgyűlését. Rendkivüi nagy érdeklődés előzte meg a közgyűlést, mert köztudémásu vfolt, hogy Juhász Andor, a KAria elnökének és Illés József egyetemi tanárnak a közeli napokban elhangzott felszólalása a magánjogi törvényjavaslattal kapcsolatban, foglalkoztatni fogja a közgyűlést. Juhász Andor legutóbbi felszólalásában, mint ismeretes, azt az aggályát fejezte ki, hogy a magánjogi törvénykönvy megalkotása megbontaná azt a ' \ magánjogi egységet, melyben elszakadt testvéreinkkel még ma is élünk. A közgyűlés megnyitása után 3 z á s z y Béla államtitkár tartotta meg beszédét. Ismertette az egyesület egész évi működését és ennek során különösen kiemelte a magánjogi szakosztály nagyfontosságú munkásságát. Hangsúlyozta, . .a r. a Jogászegyletnek azt a feladatát, mely szerint az egyesületnek csak az a hivatása, hogy valamely aktuálissá vált törvényalkotási problémára kifejtse nézetét és hozzájáruljon a tervezett törvényalkotás minél jobb és siketebb megoldásához. Rámutatott arra, hogy annak a meghatározása, hogy vala mely törvény megalkotása kivánatos-e és helyes-e, az a törvényhozás fel adataBár ehhez a kérdéshez is jogosult az egyesület hozzányúlni. Az a mélységes tisztelet és szeretet, mellyel a Kúria elnökének személye ir^nt viseltetünk - folyta ta Szászy - és az a na$y hatás, melyet az b legutóbbi felszólalása bennünk keltett, arra kötelez/ bennünket, hogy reccnszideráeio tárgyává tegyük azt a kérdést, vájjon helyes-eha magyar magánjogi törvényjavaslatot most tárgyaljuk s helyes-e az a m°d, ahogy ezt eddig tárgyaltuk, mert ha a kódex sorsa bizonytalan, senkinek sincs ideje sem kedve arra, hogy céltalan, vagy haszontalan munkát végezzen. - Kiterjeszkedhetünk arra a kérdésre is, vájjon helyes-e egyáltalán a magánjog kodifikációja és nem jobb lenne-e ha a mai szokásjogi rendszerhez mint érintetlen szentséghez ragaszkodnánk, vagy csak reform-kódexet alkotnánk. Már Szászy-Schwartz Gusztáv a polgári törvény könyv tervezetének készitósekor belátta, hogy kódexet túlságosan megrövidített és leegyszerűsített formában szerkeszteni nem lehet. Mert teljesen indokolt az a törekvés, hogy a kodeaa, minél egyszerűbb, minél világosabb legyen, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kódexnek rendeltetése az Is, hogy kimerítően és rendszeresen szabályozza az élo jog-intézményeket. A törvények leegyszerűsítésének gondolata nem uj, jel tudjuk, hegy a szocialista tudománynak egyik sarkalatos pontja ez és hogy ez mire vezet, lá.hatjuk' az orosz szovjet -törvényhozásban és láttuk a kommunizmus idején hazánkban. Azt hiszem senki sincs közöttünk, aki a kodifikácio terén tudva ellentétbe akarna jutni a nemzeti kérdés és az elszakított véreink iránt értett hűség kötelességével. - De azt hiszem túlzott az aggodalom amiatt, hegy magánjogunk élő anyagának összefoglalása szakitás lenne magánjogunkkal ós széttépés lenne elszakított véreinkkel. Csakis arról lehetne szó, hegy az elszakított részekkel részben még megvan a magánjogi jogszabályok közössége, de már nincs meg a jogforrások közössége. Az)el szakit ott részeken a megmaradt magyar jog csak mini partikuláris jog él BS semmiben sem érintené azt,ha nálunk általában törvény és nem szokásjog lenne magánjogunk forrása. Nem érhet bennünket a hűtlenség vádja, ha kizárólag hazánk gazdasági fejlődése és a jogbiztonság szilárdsága erdekében kódexbe foglaljuk jogunkat. Sz vonzóerőt sugározna az elszakított részek felles alkalom adtán kennem eszköze lenne a magyar nemzeti jgg kiterjesztésének. Dogmatikailag jól képzett jegásznenzedóket csak egy jól szerkesztett törvénykönyv segélyével lehet nevelni. Politikai kérdés az, hogy magánjogi kódexünkből törvény lesz-e és mikor lesz az. Megnyugtató ránknézve, hogy sem Juhász Andor, sem Illés professzor nem vonták le azt a következtetést felszólalásukból, hegy az általuk felhozott okekbe, hagyjuk abba a magánjogi törvénykönyv tárgyalását és nekünk csak azt a tényt kell szemünk előtt tartani, hogy a kódex nem puszta tervezet, hanem törvény javoslat. / Folytatása következik. / QRS7ÁG0S LEVÉLTÁR "