Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-21 [028]

Kézirat ^ Tizenkettedik kiadás Budapest, 1920, december 21. <J^ XI. évfolyam, 292.szám. FENNÁLLÁSÁNAK TÍZÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG DÍSZKÖZGYŰLÉST* TARTOTT, A Magyar Nemzeti Szövetség fennállásának tizedik évfordulója alkalmával szombaton délután öt órakor Pestvármegye székházának közgyűlési termében díszközgyűlést tartott, amelyen igen nagyszámú résztvevő közönség jelent meg, A megjelent közönség sorában a következő notabilitások hallgatták végig a gazdag tárgysorozatu közgyűlést ; Ripka Ferenc főpolgármester, Bádoki Soós Károly ny. honvédelmi miniszter, Raffay Sándor evangélikus püspök, Hevesi Simon főrabbi, báró ^advánszky Albert, Dány Balázs,'Sipeki Balás/í György ny. táborszernagy, Tolvay-Takách József gróf altábornagy, Beöthy László, a felsőház alelnöke, Némethy Károly ny, államtitkár, Nagy Károly ny. fŐkapitáhyhelyettes, Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár, Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke, Szoutagh Tamás , a TESZ elnöke, Lóróntházy- Lóránth Dénes tábornoké Hadffy Imréné altábornagy felesége, Tutnoky Móric országgyűlési képviselő, Lázár Andor dr., Haász Aladár dr., Viczián Ede. Szádeczky -Kardoss Lajos és Krisztics Sándor egyetemi tanárok, Eöttevényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke, Réthey Ferenc v. főispán, Szörtsey József kormányfőtanácsos, a Nemzeti Szövetség alelnöke, Tataky Tibor miniszteri tanácsos, Thirring Gusztáv, a székesfővárosi Statisztikai Hivatal főigazgatója. Pogány Frigyes h. államtitkár, Rakovszky Endre, a felsőház háznagya, Förster Lajos miniszteri tanácsos, Köllő Ignác ny. alispán, paikert Alajos, a Mezőgazdasági Múzeum Igazgatója, Ámbrózy Gyula tábornok, vitéz Guilleaume Árpád táborszernagy, Techány Adolf kormányfőtanácsos, Hindy Zoltán v. országgyűlési képsiselc és számosan. A diszes közgyűlést P e r é n y i Zsigmond báró v.b.t ,t a

, ny.- belügy • miniszter, a Nemzeti Szövetség elnöke nyitotta meg, Lendületes megnyitóbeszédében az elnök egyebek közt igy Szólt : - Tiz évvel ezelőtt, 1919» augusztus elején, a proletárdiktatúra öszszeoralása után a kommunisták börtöneiből kiszabadult bajtársaimmal összejöttünk és megalapítottuk a Magyar Nemzeti Szövetséget,, A börtön magányában az a meggyőződés fejlődött ki lelkünkben, hogy a magyar tragédiát nemcsak a sors kegyetlen csapásai, és -:ajtébolyodott álpróféták okozták, hanem mi magunk jii is, a beteg és elernyedt magyar társadalom,^elelősek vagyunk. A Nemzeti Szöv

^ vétséget azzal a programmal alapítottuk meg, hogy megszervezzük a magyarságot felekezeti, osztály, vagyon és politikai különbség nélkül. Uj életre akartuk kelteni a nemzeti érzést és hirdettük a magyar igazságot cikkek, folyóiratok és könyvek utján, hogy meggyőzzük a külföldet a trianoni béke rettenetes igazságtalanságairól, Ez a nemzet testével védte a nyugati civilizációt és a kereszténységet a pusztitó török és tatár hordák betöréseivel szemben, Es éppen'ezzel a nemzettel szemben követett el a Nyugat ilyen szörnyű jogta1anségot 0 - Jubiláris ülésünkön nincs okunk vig és hangos ünnepet ülni, hiszen még nem értük el azt'a célt, amit kitűztünk, de talán valamivel közelebb jutottunk hozzáír Tiz évvel ezelőtt rövidnek gondoltuk az utat, amely kis-Magyarországból nagy-Magyarországba vezet, de , sajnos . meg kellet t győződnünk arról , hegy ez az ut hosszú és göröngyös^, hellyel- közzel irányt vesztve mellékutakra téved és csak nagyon lassan halad előre* - Meg kell most újítanunk azt a fogadalmat; amelyet tiz évvel ezelőtt tettünk, hogy hiven teljesítjük a haza iránti köteEessegünket és elveinket nemcsak egyéni és családi életünkben, hanem társadalmi és állami közéletünkben is diadalra segítjük* Mi a nemzeti gondolatot irtuk zászlónkra;, a nacionalizmusnak akarunk hirdetői és harcasai lenni, - akkor Is, ha ez a nacionalizmus önfeláldozást és nehér kötelességeket ró reánk. Kötelez bennünket hazafias érzérünk, hegy szeressük egymást, mi magyarok, nemcsak szóval, hanem cselekedettel is. Kötelez bennünket arra, hogy felvegyük a harcot a nemzetietlenség és az erkölcstelenság ellen

0 F

el kell ébresztenünk a szunnyadó magyar , lelkiismeretet, mert a magyar társadalom feladata megteremteni az egészséges L és erős közvéleményt, amely előtt meg kell hajolnia hatalmasnak, erősnek és / gazdagnak egyaránt

c A nacionalizmus kötelez arra, hogy felkaroljuk a magyar J. kultúrát és a magyar művészetet',, 1/ / Folytatása következikc /