Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-19 [028]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Hetedik kiadás. j> <J0 , Budapest, 1929. december 19* >•<* -** XI. évfolyam 290. szám. T U D 0 M Á N Y . A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ÜLÉSE. Csütörtökön délután a Magyar Tudo­mányos Akadémián felolvasóülést tartott a Magyar Történelmi Társulat, melyen 0 s á n k y_ Dezső az Országos Levéltár főigazgatója elnökölt. PT* Mielőtt az ülés érdemben elkezdődött volna, szó­lásra emelkedett Kollányi Ferenc pápai prelátus és a Történel­mi Társulat tagjai nevében üdvözölte C s á n k y Dezsőt, aki most töltöt­te be huszadik évfordulóját annak, hogy a Történelmi Társulat ügyvezető alelnöke, A jelenlevőik lelkesen ünnepelték Csánky Dezsőt, aki megille­tődött hangon mondott köszönetet az. ovációért. Elmondotta, hogy a Történel­mi Társulathoz élete munkáját kötötte. Minden lelkesedésével, ez a társu­lat őt husz éves korában "Mátyás király és udvara" cimü munkájáért pálya­dijjal jutalmazta, s a társaság történetíró nagyjai, igy az elhunyt Ipolyi Arnold, R adváns zky Béla, és még mások meleg sze­retettel karolták fel. Azután megemlékezett a társaság elnökéről, K 1 e ­belsberg Kuné grófról, akinek egyedüli érdeme, hogy a most elmúlt 1^ év alatt a Történelmi Társulat'nemesak anyagilag tudott fennmaradni, de értékes eredményeket is produkált. Csánky Dezső szavai után az ülés egyetlen előadója R é d e'y Tivadar felolvasta "Péterf y Jenő és a történetírás" cimü tanulmányát, melyben Péteffy Jenő tragikus halálának harmincadik évfordulóján essay Irodalmunk multszázad—végi eme klassziku­sénak 'emlékét újította fel. Az előadó szerint Péteri y nem volt történet­tudós, de a kulturértékek valódi átéléséből fakadó mély történelmi érzéke, a maga racionalista korában előkelő elszigeteltségü történelmi idealizmusa egész irői munkásságában megnyilatkozik. Ennek a kiegyezés utáni poziti­vista tén:/kultúsznak szellemi légkörébe állítva mutatta be FéterfPy alak­ját, aki a páratlan lendülettel előretörő természettudományos irányzattal szemben váltig hangoztatta a szellemi dolgok kapcsolatában való hitet, amit ő az emberi műveltség legfinomabb életerének vallott. De felfogás alapján védelmezte a történettudományban a megismert tén^^eken felülemelkedő elvi, történetfilozófiai szempontok jogát, az érzület hatáságát és a művészi ala­kítás szerepét. Esztéta-lelke Taine mereven szisztematizáló történetírásá­ban Is csak az iró művészi erejének adózott elismeréssel, a rendszer ellen áhítatos egyéntisztelete épugy tiltakozott, mint a dogmatikus egyoldalúságok iránt táplált eredendő ellenérzése. Lelkéhez legközelebb a kor nagy törté­netírói közül R a n k e Leopoldnak a szellemi tényezőket erőteljesen kl­domboritó történeti felfogása állt. A felolvasó:azután Páterffynek két müvét ismertette. Az egyikben Du Rois-Reymond szélső természettudományi radikalizmusával szemben védte meg Péterffy a "polgári"történetírás hivatá­sá& és méltóságát, a másikban péterf fy, Grünwald Bélának Szérhenjri-könyvét bírálva tiltakozott a történetírásba mohó önbizalommal berontó pszinhiat­riának túlkapásai ellen. Féterffyben - mondta az előadó előadása befejező szavaiban - a XIX. századnak az a gondolkodási Iránya jut szóhoz, melyre a XX. század a: tiszta és erős visszhangot ad. Az értékes előadásért, melyet a hallgatóság mindvégig fi­gyelemmel kisért, 0 s á n k y Dezső köszönetet mondott Rédey Tivadarnak. /MOT/E .

Next

/
Thumbnails
Contents