Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-16 [028]
MAGYAR OilSZJÖOS TUDÓSÍTC K Ö z i r s. t • Eűdap"ost 7&8S5i december 16. 7 / LjQ T 1 * ' e /. t l.^ e t-> n ^ (1 'V ]- • * 1 6 á 34 r XI. évfolyam, 287•szám. / iMGE KOZGY'JLES .F o 1 y t a t á a 2./ Intézmény hagyományainak, de a gazdakőzonség komoly és hazafias felfogása* na 1- is a legjobban. Tudom, hogy nehéz volna a mai gazdasági helyzetnek a védelmére kelni. A mai kriEis legsúlyosabban szenvedő alanyai elüt t, a gazdaközönség előtt azonban azt Is jól tudom* hogy ha mi az amúgy is Súlyos gazdasági helyzetet még sötétebb színekkel festjük alá, sem p gazda '-óz öns égnek, sem az _ ország egyetemeinek ne i használunk, hanem "zok malmára hajtjuk P vizet, akikkel mi politikai szempontból egynást sohasem tudjuk megértenii A mai mezőgazdasági krizis és gazdasági válság három okra ve zs ^ h é tő vissza • P.Z egyik a nehéz hitel és kamatvisz omyok, c másik a íezogazdasági terményeit alacsony ára és az értékesítés nehézsége, a harmadik pedig az ipari cikkek éVá t rmelési eszközök aránytalan drágasrga. - Ami az elsőt illeti, tudom, hogy a h tel ós kamatviszonyok nemzetközi viszonylatban szabályozódnak ós ebből a viszonylatból egyetlen állam sem tudja magát kiszabadítani. Nekünk tehát nem marad más feladatunk, hogy a belső területen igyekezzünk javítani a helyzetet. A földreform pénzügyi megoldása enyhített valamelyest a feszült pénzügyi viszonyokon és jutott bizonyos -s szeg n . gazdasági vérkeringésbe. A-17 és #él milliós hizlalájfl^- . ugyancsa 1- könnyített a gazda.oági helyzeten, éa ezt. az akciót ugyanolyan feltételek mellett és ssszegben az idt,n Is me^k-./ kivonjuk ismételni. A pér»zügymini£z ter ur a gyuf akölcsönnek harmadik fóészletét, amely 65v ' J,pengő és január közepén esedékes, ugyan ilyen öszsz-eg^. '.: -r a mainál kedvezőbb rövidlejáratú agrárhitel formájában kivan ja felhasználni, /kjlenzés / h tf Q'^tC^-ÜKV^t - Azonban jol tddjuk, hogy ezek mind olyan intézkedések,amelyek csak enyhítik a helyzetetjífe- megoldásra .nem alkalmasak. A pénzügyek torhető megoldására akkor kerülh .t csak a sor, ha a pénzügyi szuverenitásunkat, " - -.'•: ^ z x-:. . •. ^ teljesen viszan7/eijriik. Akkor lesz mód j á^fkormánynak arra, hogy megfelelő" nagyságú külföldi hitel f elhaszná; lásáyal hós szu lejáratú és megölelő kamatozású agrárhitelt tud majd' nyújtani, ti emeljük, hogy ez nem is hosszú idő múlva elfog következni. - Ami az alacsony gabonaárakat Ss az értékesítés v .... ,'rtAAfilleti, ugyancsak az előbbeni helyzettel állunk szemben. Jól tudjuk,hogy a gabonaárakat nem mi szabályozzuk, hanem az világpiaci: 7s*4t3(séJÖ viszonylatban szabályozódik. Kicsi ordzág vagyunk ahhoz, hegy ki tudjuk magunkat ebből szakítani. Nem narad más hátra, mint hogy nekünk kell biztositanunk a gazdák számára a világpiaci arakat. Jás elkeli hárítanunk azt, ami az idén is megtörtént, hogy az aránytalanul nagy kinálat következtében mélyen a világparitási árak alá sülyedtek a helyi árak. Sajátságos, Ijogy i múlt évben az ideinek ép seri az ellenkezője állt fenn. Tavaly c. keres, let volt nagy és a kinálat volt kicsi, aminek következtében két pengővel a világpiaci árak fölé emelkedtek a mi áraink, mig az idén a nagy kinálat következtében az árak három, sót egyes vidékeken négy pengővel a világpiaci ra 1 ' alá estek. - Itt vár a kormányra az a feladat, hogy a meglepetéseket kivédje és a veszteségektől a gazdaközönséget megkímélje. Ki kell ép iteni a gabona: akt ár hálózatot és meg kell oldani a standardizálás kérdését, valamint a ra" tráhitel kérdését. Szabályozni kell a kínálatot, hc. • ri i . :. '. •-.váf ' ^r.-k;;.-; .': i-: " •/.•: •'• p\\'r, •? " aki;" !• v. *-'.•<-;••• |1 oám. t. Az áraknak nivón való tartása coljából mesozemenő intéz ''édeseket tettem, intervenciós vásárlásokat eszközöltünk, hogy a világpiaci ár alá való esést me. .szüntessük. Azonban ez szlzifuszi munka, mert napról-napra ujabb meglepetéseket élünk. Ilyen meglepetés az v\j ,amelyw lyel a. szomszédállamok foglalkoznak és amllyel szemben a legmesszebbmenőéi állást kell foglalni.Ezen a béren a kormány áilaáspontja teljesen egyezik azzal, amelyet a.z elnök ur hangoztatott, „z a terv még nem pozitiv formában fíerüit fel, tehát nem tartom szükségesnak arról további fejtegetésekbe bocsátkozni, • y . -c.y .... ... • •- • ,1 g .•„ -j^. 'oá"* ' , —Ami az ipari cikkek ós termelési eszközök drágaságát illeti, /folytatás követkéz ik/