Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-18 [028]
MAGYAR 0 RS ZÁG0S TÜ10SIT 3 HÁRGifÍEVi FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK EMBERÖLÉSÉRT EGY VTFE KI GAZDÁT. Gregus János Gyula gazdálkodó Jászberény környékén a Katón?-tanyán összeszólalkozott Kövi Árpád uradalmi bognárral. Az ös szeszólal kozás hevében egy nagy vasfuröt kapott föl,amellyel fejbevágta Kövlt, aki súlyos sérüléseibe a jászberényi kórházban nemsokárabsüfeghalt. A királyi ügyészség szándékos ember ölés büntette cimén emelt vádat Gregus János ellen,kinek ügyét ma tárgyalta a pestvidéki törvényszék. Gregus védekezésében azt adta elő, hogy Kövi Árpád felesége alaptalan vádakat terjesztett az ö feleségépel szemben, emiatt vonta o. felelősségre Kövit és amikor aztán a vita hevében egymásnak mentek, o fölkapta a fúrót, nem azzal a szándékkal azonban, hogy Kövit megüsse, éppen csak védekezésül tartotta maga elé, hogy Kövi esetleges támadását elháritsa. Hadonászá s. közben akaratán kivül sértette meg a bognármestert. A tanukihall gatásnk után Vargha Béla dr. ügyvéd kérte a tö rvénys zéket ,hogy legfeljebb halált okozó súlyos testi sértésben mondja ki bűnösnek védencét, a kinek nem volt szándékában Kövi megölése. A törvényszék Ítéletében erós felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondctta ki bűnösnek Gregus Jánost és ezért ót háromévi fegyházra itélte el. /MOT/Ma. — - A BIKÁK ES ÜGYÉSZEK LAPJA LEGÚJABB SZÁMA. Az o r s Z ágos Birói és Ügyészi Egyesület hivatalos értesítőjének október-decemberi száma most hagyta el a sajtót. A tartalmas szám közli Osvald Istvánkor, kariai másodelnök ünnepélyes eskütételének lefolyását, az elhangzott beszédeket, Dávid István dr. kúriai biró érdekes cikkét a polgári peres eljárás szó beliségéröl, Boros Ferenc táblabirö értekezését az Ítélethirdetés alakszerüségeirőlf s Borrnkay István dr. ügyészségi alelnöknek, a lap szerkesztőjének érdekes cikkét az ügykezelés egyszerűsítéséről. Egész sereg hír, könyvkritika, és ismertetés élénkiti még a lapot, amely néhány rendkívül fontos uj kúriai döntvényt is közöl. /MCT/M. CSILLÉRY ANDRÁS. DR; RÁGALMAZÁSÉ PERE FELMENTESSEL VÉGZŐDÖTT. Csilléry András dr. nyugalmazott miniszter a MOHÉ orvoséérsadalmi szemle 1926 május 1-én megjeleat számában !, Még egy struccmadár" cim alatt cikket irt, amelyben többek közt azt irta,hogy Preisich Kornél dr.-t kommunista magatartása miatt a kommunizmus után egyetemi magántanári tisztségétől az egyetem sza bályszerüen megfosztotta. A cikk tartalma miatt Preisich Kornél dr. sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cimén pert indított Csilléry András dr. ellen,akit ma vbit felelősségre a budapesti törvényszék Méhes-tanácsa. -Nem vagyok bűnös - védekezett Csilléry András. A cikket nem én irtam,de mint felelős szerkesztő vállalom érte o felelősségetT A cikk tartalma jflegfelel a valóságnak, mert Preisich dr.-t a kommunizmus alatt tanra a sitött magatartása miatt megfosztották egyetemi magántanári tisztségétől. A székesfőváros is hivatalvesztésre itélte. Igaz,hogy a népjóléti iniszterium megváltoztatta az Ítéletet és csupán dorgálásra itélte, ez azonban még nem jelenti azt,hogy Preisich ne lett volna kommunista. A proletárdiktatúra alatt Gwrlóczy Zsigmond dr.-telmozditát ták állásából s csak egyember volt,aki hajlandónak mutatkozott Gerloozy állását elfoglalni s ez ^reisich -^ornél volt. d ogoean- állítottam tehát róla, hogy kommunista volt, a kommunizmust szoliálta, a kommunizmusban tevékeny részt vett* mmmmmmmmmmmm Méhes elnök:A fegyelmi iratok szerint a tanuk olyan vallomást tettek, laogy Preisich dr. nem veit kommunista érzelmi és magatartása sem volt kommunista jellegű. Csilléry dr T : Saját vallomása igazolj a, hogy kommunista volt. Ónként vállalkozott a főorvosi állás betöltésére, Ö rendelte el a vörös zász 10 kitűzését,eltűrte,hogy fölötte egy elvtársnő, egy ápolónő uralkodj ék,akinek meg ruhákat is rendelt. Nem a rend és a fegyelem helyreállításét végezte a korházban, ellenkezőleg kórházában a teljes anarhia uralkodott. A kommunizmus ott tombolt a legteljesebb erővel. HindyZoltán dr. védő és Pető Béla dr. terjesztették elő ezután a bizonyításra venatkezó indítványaikat,amelyeket a törvényszék elutasított azzal az indokolással,hogy az ügyet a tanuk kihallgatása nélkül is elbírálható nak' tartja. Pető Béla dr., Preisich jogi képviselője terjesztette elő ezután, vádbeszédét. Hangsúlyózta,hogy Preisichet nem fosztották meg magántanári tiszt sógétol,mert sohasem- volt kommuni sta, ellenkezőleg az apácákat visszavette a kő kórházba, kápolnát, építtetett, a főbizalmi a.at kidobta a körházból. /Folyt.köv,/Sz.
