Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-14 [027]
:.»•..-.": I.í'' .V ; MAGYAi. ttlBZÁ^CÖ TÜBCáJITO. 1 ' .• ' '. ? . . & íj z i.r.a • t" : * '.' ' • • ' Ej H. u a:z o. •. e g y'e.d'i- E.-k x a d ás . Budapest, 1929. december 14. uJ*4MÜ? XI. évfolyam, 286. •szám'. M J_ Z. 0 Gr A Z D. A S A G« /vidLLMANN OSZKÁR Dz., ELŐADÁSA* F o 1 y '; a t .. 3 ../ szilárd családok kitenyésztése fogj 0 biztosítani. Az előadó végül több mint 30 vetitett képben mutatta b. az uj szarvasmarha típusokat, az idegen vér bekeverésére Utaló jellemző szinelösztódást és jellemző külső testformákat, továbbá a szimmentáli marhánál a külső testalkatban gyalcran előforduló hibákat. A vetített képek szemléltetően egészítették ki és támasztottak alá az előadást. /EOT/o. •—-DR, WEI3EE ISTV.Jí ELGADASA. Szombat délután folytatták a_ gazdanapokkal kapcsolatos előadásokat dr. W e i s e r István gazdasági főtanácsos, kísér let ügyi főigazgató "Aktuális takarmányozási kérdések" cimen tartott eloadást, amely négy részből állott. Előadása első részében az állatélettani állomásnak szoptató husfajtáju- és mangalica-kocákon végzett takarmányozási kísérleteit ismertette. Rámutatott arra, mennyire hibás sok tenyésztőnek az az elj rása, hogy a nagy teljesítményű angol ""ocát ugyan- . olyan összetételű takarmányon tartja, mint a mangalicát, A második részben a rozsnak rs sertéshizlal .sban való felhasználásával foglalkozott. Ez a v érdes az alacsony rozsárak miatt mindenütt, ahol a rozstermelés kiterj :dtebb méretű, fontos közgazd-sági probléma lett, Nérnetországban a korín '.ny \ nagyobb rozsmennyiségeket szándékszik az emberi táplálkozástol elvonni és azokat denaturálva, olcsó áron sertéshizlalási célokra bocsájtja a gazdiknak rendelkezésére. Előadó részletesen beszámolt azokról a .német kísérletekről, melyekben a rozsot a sertéshizlalásban kipróbálták, . «„thazai tapas z t a latokkal E.iogészitve ki. A takarmányliszt kérdése volt az elo-rdás harmadik tárgya. Az a körülmeny, hogy ezt a fontos takarmányt egyrészt az 1895, évi t.c. hat ár o zmánya i, másreszt az árutőzsde jellegmintája alapján Ítélik meg, sok differenciának az oka, aminek nemcsak a gazda, hanem a közvetítő kereskedelem is « ?v. kárát látja. Ezt á kérdést részletesen ismertetve, előadó annak a kívánságának adott kifejezést,hogy az árutőzsde jellegmintája minőségben javuljon meg, mert csak igy elimin álhatók a jövőre nézve azok a nehézségek, melyek a takarmányliszt árusítása körül fennállanak. Ujabb külföldi és saját kutatások alapj ;n a jódnak az állattartásban való jelentőségének ismertetésével zárult Weiser István dr, előadása, meib et a nagysz imu hallgatóság lelkes t".pssal fogandó tt. /MOH/0, H I R E K . KÁJáPÁTY AURÉL ELŐADÁSA AZ 1E.0NÖK KÖREBEN. A ag -ar írónők Körének meghivására a hétfői, december 16-ki esti összojö_ vételen K ;. r p •:. t y Aurél felolvassa "Hamlet tespgilruma" cimü tanulmáy.t. . Az összejövetel illetve az előadás fél 7 órakor kezdődik az Otthon Kor Eszterházy utcai helyiségében. /MOT/SY. A BUDAP 3TI ÖNIE-iNTES MENTOEGYES'i'LET FIGYELMEZTETÉSE. A Budap sti Önként os Montoogyesület kivonuló őrségei még mindig azt tapasztalja 1 :, hogy hy.zaérgezések esetén a közönség nem tudja mit csináljon a mentők megérkeztéig. A Jó z sef utcai nagy szerencsétlenség esetében is a ház kapuja előtt nagy néptömeg várta a mentőket és a négyemeletes ház csaknem minden otthonlévő lakója a folyósokon és ajtafta előtt állt és mégis csukott ablakok és ajtók mellett hagyták a mérgezetteket a ipentők megérkeztéig és nem volt a nagy tömegben senki, ki ablakot nyitott-ós aki a gázcsapot elzárta volna. Gázmérgezés esetén ki keli tárni az ajtó mindkét szárnyat és visszatartott lélekzettel a szobába kell menni és ki kell nyitni az ablakokat azután, ha lehet más helyis égbe kell vinni a mérgezettet és ott végezni nála I az álesztesi kísérleteket. Gondoskodni kell a gázömlés további megakadályoi/) zás iról is. Ha máskép nem lehet a gázóra lezárásával. Gáz szagú szobába égo tárggyal belépni nem szabad és szellőztetés előtt nem tanácsos a vilII lamos lámpát sem felcsavarni, mert a rosszul szigetelt kapcsolóból kipatIL tané szikra is bajt okozhat. /MOT/B.
