Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-13 [027]
MAGTÁR ORSZÁGOS TUDÓSITC Kézirat. ., 3 . Tizenötödik kiadás. —- / ^ --: Budapest, 1929. december 13, XI. évfolyam, 284. szam. Ili; . K . A - MEZŐGAZDASÁGI CI-AEK M.-ÍLAAZASA.A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában S z é V- c s Antal alelnök elnöklésével- értekezlet volt, amelyen a debreceni és miskolci kereskedelmi és iparkamarák, a gyümölcs- és fezelék tojá3, baromfi, állat, zsír, és sertéstermókkereskedelem, tqvábbá a közraktárak és tárházak egyesülete képviselőinek részvételével a földmüvelésügyi minisztérium által egyes mezőgazdasági termények ós állatok márkázása tárgyában kidolgozott kerettörvény-tervezetet tárgyalták. Miután S z ék e I y Artúr dr. kamarai titkár ismertette a tervezetet és a ^érdeshez a jelenlévő összes sza' mák képviselői hozzászóltak, az ülésen az a. vélemény alakult v i,hhgy a márkázás alkalmazása igen nagy óvatosságot és megfontolást kivan. Bár kétségtelenül vannak márkázásra alkalmas elsőrendű termékeink, az egységes minőségű árukat nem termeljük még olyan mennyiségben, hogy a márkázás ne Veszélyeztethetné márkázásra nem alkalmas, nem egységes minőségű termékeink elhelyezését, A márkázást a termelés irányitásána' és átszervezésének kellene megelőznie. Éppen ezért nv-m helyesli az értekezlet a földmüvelésügyi minisztériumnak és a kormánynak széleskörű felhatalmazást biztosító kerettörvény életbeléptetését.. A márkázásról szóló intézk. dések alapos megfontolást teszne 1r szüks égéssé ós igy sokkal helyeseik, ha minden egyes cikk márkázást külön törv .-ny rendeli el, a tejtermékek márkázásáról szóló 1925: X, t.c, mintájáta. Ha a törvényhozás a kerettörvényjavaslatot négis elfogadná, az értekezlet szükségesnek tartja, hogy legalább a kötelező márkázást'mindan egyes árura nézve külön törvény rendelje csak el, .Tekintettel arra, hegy egész mezőgazdasági kereskedelmünket alapjában átalakító nagyfontosságú intézkedésekről van sz*, szükségesnek tartja az értekezlet, hogy az Idevágó rendeletek és engedélyek kiadása tekintetében a kereskedelemügyi miniszternek a földmüvelésügyi miniszterrel azonos befolyást biztosítsanak és a törvény mondja kiy. hogy az árujegy hasznákat'ra minden ilyan cégnek jogosultsága van, amely az idevág 0 feltételeknek eleget tesz, továbbá biztosítsa az engedélyek kiadásához a kereskedelmi és iparkamarák hozzászólását. Igen súlyosnak tartja az értekezlet a 27 §.-bél álló tervezetben a 13 §-t elfoglaló büntető rendelkezéseket, amelyek gyakran nem tesznek különbséget a gondatlanságtól és szándékosan elkövetett mulasztások között és amelyek nagyon alkalmasak arra, hogy a kereskedelmet a márkázás ig -nybevételétől elriasszák. Az értekezleten rámutattak arra a nehézségekre Í3,'amelyek a már életbe léptetett zslriruárkázás végrehajtása során fölmerültek. Az elnök összefő, lalván a v^t" anyagát, közölte az értekezlettel, hogy az elhangzott javaslatokat a kamara 3Ürgcs felterjesztésben továbbítja a kereskedelemügyi ás földmivelésügyi miniszterekhez. /MOT/B. A VÁLASZ LEVELEK B. •LYEOI ELET EKE • A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Budapa sti Kereskedelmi és Iaarkamara felhívták a postavezérigazgatóság gigyelmét egy Amerikában bevált ujitásra, amely az üzleti köröknek igen jelentős előnyöket biztosit* anélkül, hogy a postaintézmény részéről áldozatot lg-nyelne. Arrti van szo, hogy üzleti körleveleknél, amelyeket valamely vállalat többezer, söt tízezer példányban küld szót, a feladó a címzett válaszát tartalmazó kártyát vagy boritékot oly jelzéssel láthatja el, amelynek alapján a válaszbélyeg illeték: >. a körlevél feladójánál bírság nélkül szedetik be. Ilyan módon a feladó vállalat eléri azt, hegy az előtte még ismeretlen címzett minden költség nélkül közölheti válaszát, illetőleg nyilváníthatja érdeklődését a vállalat cikkel iránt, a feladónak sem kell birságot fizetnie, ha a v.laaz bélyeg nélkül érkezik. A feladó vállalat szempontjából itt az az érdek, hogy a cimzettet válasznál ne feszélyezze az a meggondolás, hegy a b lyeg nélkül feladott válasz esetén a feladónak birságot kell fizetnie, aminek természetes következménye, hogy sokszorosan több válasz érkezik be és oly üzleti összeköttetések jönnek létre, amelyek anélkül elmaradtak vo na. A postának ezáltal az egy;zerü bélyegilleték is sokkal nagyobb jövedelmet biztosit, mintha egy többezer példánytan szétküldött körlevélre csak néhány válasz, érkezik, amelyek után azonban a postának joga van bírságot szedni. Az érdekképviselej tek felkértek a kereskedelmi minisztériumot, hogy az üzleti forgalom ólán- • f kitése érdekében ezt az ujitást nálunk is L'-fctessék életbe. /kCT/B.
