Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-13 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDCSITO Kézirat, Tizenkettedik kiadás. Budapest, 1929. december 13. ()'

r

£. XI, évfolyam 284, szám. MEZŐGAZDASÁG /A SZELEKYI-FELE ALAPÍTVÁNYI TANGAZDASÁGBAN VÉGZETT SERToSTAk.RAÁNYOZÁSI 13 HIZLALASt KISET: LETEK TANULSÁGAI. Folyt a t ás./ Az előadás következő része a mangalicasertések különböző hussertésfajtákkal való keresztezéseivel foglalkozom

4

, és beszámolt a gazdaságban ezekkel szerzett kedvező tapasztalatokról. Használati célokra ugy a yorkshire, valamint a berkshire, sőt még a lincoln sertés is" a mangali-.. cóval való keresztezésében Igen jó anyagot szolgáltat, amelynek takarmányértékesítő-, fejlődő- és ellenálláképessége általában nagyobb,mint a tisztavérü mangalicáé- A most szép lendületet vett boconkészités szempontjából különösen jelentősége van a mangalicasertés keresztezéseiből'származó állatoknak és r z Ilyen keresztezés szélesebbkörü kihasználás ának-r Az előadás harmadik része a hussertésekkel végzett különböző kísérletekkel foglalkozott. A különböző hússertések és az egyes keresztezéseik összehasonlítására szolgáló adatok alapján megállapítja,hogy ezek között sem a takarmányhasznositás, sem pedig a piaci minőség szempontjából számottevő különbségek nincsenek, sokkal nagyobbak az egyes egyedek közötti eltérések, mint azok, amelyek a fajtákra nézve megállapíthatók. A tápiószelei kísérletek szintén igazolták, hogy a süldőket fiatal korban minél jcb ban kell tartani, mert a takarmányértékes11ós százaléka a kor előrehaladtával állandóan' csökken^ mig az elválasztás utáni hetekben sokszor a 30' %-ct is meghaladja. •"eszámclt azután a fehérje legcélszerűbb megadásának módjára nézve végzett kísérletekről, Ezek szerint többféle fehérjedus takarmány adagolása kedvezőbb gyarapodási és értékesítési erdeményt ad, mintha.egyféle fehérjedus takarmányt etetnek. A n vényi fehérje ugyan valamivel kisebb takarmányértékes it és t tesz csak lehetővé, de az állati eredetű fehérjedus takarmányok mostani viszonylagos drágnsága mellett célszerűbb az állati fehérje jó részét növényi fehérjével helyettesíteni. További kísérletek azt igazolták, hogy a fehérjével való takarékoskodás a súlygyarapodás! eredményben és előállítási költségekben egyaránt hátrányos következményekkel jár. A gazdaság kísérletei szerint az olcsó rozsot er dményesen és jövedelmezően lehet etetni sónkasüldökke1 Is, az árpaadag felét is lehet rozzsal helyettesíteni, anélkül, hogy a minőség változnék. Végül a Tekk nevű vitaminpótló szerrel végzett kísérletekről számolt be, amelyek ugy fiatal állatoknál, valamint még kocálnaál is az angolkóros jellegű megbetegedések és anyagcseréiorgalml zavarok esetén Szembetűnő gyógyulásról és meglepő szép javul isról tettek tanúbizonyságot, /MOT/c. A SZARVASMARHATENYESZ3TES LEGSÚLYOSABB BAJAI. Az OMGE• gazdahete során, pénteken délután K o v á r z 1 k Károly m.kir. állategészségügyi tanácsos "A szarvasmarhatenyésztés körüli bajok és azok eltérjedettsége állatégsészségügyi megvil "gitásban" cimmel nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott az OMGE állattenyésztési és állategészségügyi szakosztályának gyűlésén. Előadásábah rámutatott arra, hogy szarvasmarha tenyésztésünk terén általános a panasz a szaporasági bajok, a meddőség,, az elvetélés és az ezekkel járó borjubetegsége

v miatt, de még ma sem rendelkezünk olyan számszerű adatokkal, amelyekből ezek eltérjedettségóre nézve helyes következtetéseket lehetne levonni. Ennek a kérdésnek a megvilágitása érdekében Sopron-megye községeiben a bármegyei gazdasági felügyelőség és az állatorvosok ellenőrzése mellett rendszeresen naplókat vezetnek, amelyekből megállapítást nyert, hogy a meddő tehenek százalékszáma a községekben 6,8, az uradalmi tenyészetekben pedig ^.3. Különösen figyelmet érdemel az c-lvetélés, amelynek igen különleges okai lehetnek, de ezek közül -legfontosabb' a fertőző megbetegedés, ami kellő óvintézkedések hijján,^rohamosan terjed, A védekezés szempontjából a jerványos elve te lés g^auj átófj, csak akkor száll bad eltekinteni, ha a bakteriológiai vizsgálat eredménye negatív volt, Ugyr szintén a meddőséget is fertőző és nem fertőző okok idézhetik elő, A nem f er tőző okokat itt s legtöbb esetben takarmányozási hibákra lehet visszavezetni /Folyt, köv./