Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-12 [027]

MAGYAL'-'. ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ A Ö z i r a t < /? Tizedik kiadás . Budapest,19Ö6. december 12; XI. évfolyam, 284. szám. /GRATZ GUSZTÁV ELŐADÁSA . F o 1 y " a t s ./ A hosszú és súlyos gazdasági válságok az ujabb nemet törtenelemnek tipikus jelenségei közé tartoznak. Ez idézi elő a pártoknak olyan nagyarányú szétforgálsólödását, amely amajdnem megoldhatatlannak latszé hosszú né met miniszterválságokat idézi elő. Az elead

0 a továbbiakban a különböző kor liciós lehetőségről beszélt. Ilyen lehetőség például a jobbpártnak a koaliciój.° is. Kémetországban csak kevésszer^ ikerült koalieiót létrehozni a konzervatív párt és a német nemzeti pártSP^ralfiilitikai ellentétek miatt. En nek az alakulatnak az ellenkezője az úgynevezett: nagy koalíció, amely a v

onzervativ párt kivételivel a többi pártot foglalja magában, és amelyre többek között a j . lenlogi német ^ ormány is támaszkodik. Leggyakrabban azdinban csak a középpártok koalicioja volt lehetséges, dacára annak", hogy ezek a középpártok nem birtak többséggel, ug^/, hogy kifejezetten kisebbségi kormányok keletkeztek. Németországnak belpolitikai fejlődésében különösen rz 1923-as esztendő hozott fordulópontot, 1923-ig Németországban igeneles belviszályok dúlta!:; az észak- és dél németség egymással szemben álltak és fegyveres beavatkozás fenyegetett. Egyes országokban, mint Thüringiában is kommunista befolyás alatt álló'ormányo

1

' alakultak és csak Stresnujann, kormányának sikerült ezeket az áramlatokat leverni: a kommunista 1-orm;'nyokat katonai hatalommal távolította el és a kommunista mozgalmakkal erélyesen szembehelyozk öett. Igen érdekes - folytatta Gratz Gusztáv fejtegetéseit - &cgy Stre**-semann akcióját a nemet szociáldemokrata párt és az ugyancsa

1r ezen párthoz tartozó akkori elnök Ebért is erősen.támogatták és csak az ő segítségükkel siker-alt az állapotokat megj atdtanl. Ugyancsak az 1923-as években történt a német pénzügyeknek a rendezése is, amely szintén 3trosemann kormányának érdeme. Végül 1923-ban kezdődött a n ériét birodalomban az uj külpolitikai irányzat, amely a locarnói szerződésen keresztül előbb a Dawes később a Joung-tervhez vezetett. Németország ujabb fejlődésének egyes mozzanatai leginkább Stresemann. . személyéhez fűződnek. A továbbiakban az előadó rátért azoknak a fontos problémáknak a fel vázolására, amelyek a német belpolitikát ma különösképpen foglalkoztatják és ennek kapcsán különösen a centralista és federálista álláspont közötti harcról beszelt, és rámutatott azokra a

v ülönbözó tervelrre, amelyek Németországban a német alkotmányreformra tnnhatkozóan felmerültek és ugy a német közbélemyényt, mint a német hivatalos körökét erősen foglalkoztatják. Ezek a tervek különösen abban csucsósosdnak ki, hogy egyfelől a választójog megfelelő/' reformja utján ap ártok túlságos szétforgácsolódása elkerülhető legyen, másreszt pedig, hogy a mai demokratikus rendszer túlhajt ás alt eltm&nálják. Fontos programmja a német politikának az is, hogy a már túlságosan elot rbe nyomuló centralizáló tendenciát háttérbe szoruljanak. Az. előadás végén Gratz Gusztáv dr. a német külpolitika tendenciáit ismertette es a háború utáni alakulását. Az uralkodó irányt ebben a kérdésben]!* Stresemann szabta meg, aki tekintettel a Ruhr-konfliktusbol szertett tapasztalatokra.olyan politikai atmoszférát indított útjára, amely a Franciaország és Németország között függő kérdésekben békés megegyezés utján való elintézést vette programmjául. Ezt a politikát a német nemzeti párton és a kommunista párton kívül az egész német közvélemény támogatja és előreláthatólag ez az irány még hosszabb ideig uralkodó marad a birodalomban. Ha azonban a jelenleg, folyó tárgyalások a legközelebbi hágai ér-. tikezlettel kapcsolatban eredményre vezetnének, akkor előreláthatö, hogy a német külpolitikában egy uj id szak veszi kezdetét, amelyben a német politikát a Franciaországhoz fűződő viszony mellett egyib kérdések is erősekben fogják érdekelni. Egószbenvévc Németország a - a *•'/ konszolidáció utján halad előre ós ez a fejlődési tendencia tartósnak is Ígérkezik, A hallgatóság percekig tartó tapssal honorálta a rendkivül érdekes és értékes előadást, amelyért egyébként a társaság nevében Pékár Gyula mon( dott köszönetet. /MOT/SY.