Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-12 [027]

Kézirat. - £"0 Második kiadás. Budapest, 1929. december 12, XI. évfolyam, 284. szárn.EGYHÁZI HÍREK. -—PROTESTÁNS KÖZÖS IMAHÁZ. Tápiésüly községben legutóbb felemelő ünnepség folyt le, az ottani evangélikus és református lelkész együttes közremüöödésével pompásan felszerelt imaházat szenteltek fel. Az igehirdető szolgálatot Halmi János dr. gyömről református lelkész, teológiai magántanár, az urvacsorai szolgálatot D r o b a Márton mendei ev. lelkész látta el, az Urvacsorát pedig a két lelkész közösen osztotta ki./MOT/P. UJ LELKÉSZEK. A nyirbogdányi reformátusok Kiss György apagyi segédlelkészt, a tengődi reformátusok F á b ián Gábor pesterzsébeti segédlelkészt, a kadarkutiak Ballá Árpádot, a gárdonylak B a r c z a József segédlelkészt, a tiszabökényi kálvinisták S ü t t e ő József segedlelkészt- választották lelkipásztoruknak. , Baltazár Dezső dr. püspök uj segédlelkésze, 3 z a b ó Géza, aki eddig Makón teljesített szolgálatot, most foglalta el uj állását. Mint értesülünk, a békésbánáti nagymultu református egyházme* gye esperesét, Hars á n y 1 Tál gyomai lelkészt, a gyulai református gyülekezet hivta meg lelkipásztorául./MOT/F. A FELVIDÉKI REFORMÁTUSOK SÜRGETIK A 0SEK KORMÁNYNÁL LEVŐ ÜGYEIK ELINTÉZÉSIT. Mint nekünk jeléntik, a megszállott cseh területen lévő tiszáninneni református egy házkerület legutóbbi közgyűlése igen nyomatékos formában foglalt állást amellett, hegy most már Frágában sürgessék meg az uj egyházi törvények jóváhagyását, rendezzék a hontalan lelkészek és tanítók állampolgársági ügyeit, végre titalják ki az 1919/20 évi /\/ államsegélyeket, ismertessék el a losonci teológiát és a mag$».+tannyelvü tanítóképző felállítását. Az egyházkerületi gyűlésen egyébként P é t e r Mihály, az uj püspök meleg szavakkal köszöntette Szűcs István ungi esperest, husz éves esperes! és ötven éves lelkészli szolgálata alkalmából./MOT/F. H I R S K . FRANÓIA'LA* A MAGYAR ANYA ES 0 SEC SEM ÖVEDÉINEK ÖL. Dr.F.Bourgiu professzor, a francia "Service de Documentation" főnöke, a párisi "Le Eonlteur" cimü lapban beszámolt arról a'munkáról, amely Magyarországon az anya- és csecaeraővédelem terén folyik. Ivövetendő példaként állítja a magyar anya- és csecsemcvédelmet honfitársai elé, he.syan kell jól és olcsón, eredményesen küzdeni a csecsemőhalálozás ellen s tflbbek között ezeket ir*ja: fl

A számoknak már a puszta felsorolása is mutatja, hogy mit tudnak elérni a kezjéletért szenvedélyesen dolgozó emberek egy ilyen meglehetősen • se/z'gény országban is, melynek a területi nagysága a háború következtében megkisebbedett. Ez a szervezet szigorú logikai rendszert követve, fokról-fokra fejlődött ki. Az élveszületések száma Magyarországén 220.000 évente, tehát minden gyermek 41 pengőbe kerülne, melyből az államot 20 pengő terhelné, A csecsemőhalálozás az egész ország területén 18-19 % között ingadozik. A be nem szervezett területek csecsemőhalandósága 19-20/£. A védőintézetek területén a csecsemőhalandóság 14-16 #-ra szállott le és végül a védencek között a halálozás 9-12 %, Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az ánya- és cseesemővédelem következtében a halálozás 25-30 #-kal ' csökkenti ami 10.0C0 gyermeket jelent évente. Érdekesnek tartottam megmutatni, hegy egy ilyen szegény állam> mint Magyarország nem tétovázik, ami4T~\ kor arról van szó, hogy relatíve tekintélyes áldozatokat hozzon gyermekiéül delme érdekében, A hozott áldozatok jelentéktelenné törpülnek az elért eredte m nyék mellett, Eizonyos, hegy hálunk FrancIO.OBZágban a csecsemőhalálozás y jóval alacsonyabb, de minden szakértői vélemény megegyezik abban:; hogy még / ennek a halálozásnak is egy tekintélyes részét el lehetne kisülni. Éíagyar' ország példája tehát nekünk mégis ösztönzésre kell hogy szolgáljon'//E0T/B .