Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-11 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Tizennegyedik kiad á 2<ZQ ~ Budapest, 1929. december 11. 'T XI. évfolyam, 283. szám. HÍREK. ELŐADÁS A MEZÖGAZDA3ÁGI MUNKÁSSÁG HELYZETIRŐL, A tegnao este a Wesselényi Reform Klub előadássorozatának keretében Radnóti István, a Faluszövetség titkára tartott előadást a mezőgazdaságú munkásság helyzetéről. Az előadáson megjelentek: KAÁN KAROLY államtitkár, T5DTH DEZSŐ földművelésügyi min. tanácsos. NAGY SÁNDOR a Paluszövetség. igazgatója, vitéz ENDRE LÁSZLÓ főszolgabíró, FEKETE JÓZSEF tanítóképző intézeti tanár, WANKF GUSZTÁV az OKH elnöki osztályának vezetője, HALÁCS ÁGOSTOK, az Országos Mezőgazdasági Kamara főtitkára, FEKETE PAL a keresztényszocialista földmunkás- A szakszervezet főtitkára. C7AK0 ISTVÁN miniszteri titkár, DÉNES ISTVÁN v. nemzetgyűlési képviselő, báró DIOSZEGHY OTTÓ, KEREK MIHÁLY, SZILÁGYI * LÁSZLÓ,SNA3SEL FERENC,OROSZ MIHÁLY, PÁZSINT ÖDÖN, MEIZLER KÁROLY és mások-* A Wesselényi Reform Klub nevében MÁTHE ELEK teológiai tanár vázolta a Klub előadássorozatának célját. Az előadások mindegyike egy-egy aktuális nemzeti,társadalmi,kulturális vagy gazdasági problémát ölel fel. A bevezető szavak után RADNÓTI ISTVÁN tartotta meg előadását,amelyben az elméleti és gyakorlati tudás és személyes tapasztalatok egész arzenál ját vonultatta fel a mezőgazdasági munkáskérdés vizsgálatára, ^evezetésében a mult század utolsó évtizedeinek társadalmi személetébe állította a falu szegénységének problémáit, artíikor süket fülekkel,bekötött szemekkel élt az a magyar társadalom, amely szétomlásának eloestélyén nem érezte meg önmaga testében a szegénység nyomorúságát

a A világháború az agrármunkásság problémáit elodázta, a forradalmak utáni időkben pedig hosszú ideig a földbirtokreform foglalta le a mezőgazdasági munkásság érdekkődósét. A földbirtokreform szociális és társadalmi eredményeinek vázolása után előad

0 ismerteti azokat az okokat, amelyek ma a mezőgazdasági munkásság mai problémáit annyira n közvélemény érdeklődése elé hozták. S ha az agrárnépesség társadalmi válsága ma már nyílt seb, amely mellettott állanak az operációra kész orvosok, abban nagy érdeme van annak a fiatal magyar értelmiségnek, amely a lövészárkokban és a tavernák mélyén együtt szenvedett a falvak szegén:*legeny - és földműves bakáival és akik a borzalma

1

' kapuján keresztülmenve megtanulták az erős magyar nemzeti érzést és öntudatot, összeegyeztetni a legalsóbb néprétegek felemelésének gondolataival. Az ország lakosságának ma körülbelül egyharmadát teszi a mezőgazdasági munkásság, a gazdasági cselédség és földmunkásság hatalmas tömege, mely tömeg az ország lakosságának legelhagyatottabb, legszervezetlenebb és legmostohább sorsban lévő része. A mezőgazdasági munkás társadalmi életének ma igen erős korlátai és akadályai vannak.Szétszórtságuk é3 a többi társadalmi osztályok merev elz.árkózása, a szociális szellem nélküli közigazgatás okai ennek. Szomorú képet mutatnak statisztikai adatok a mezőgazd'sági munkásság mai kulturális és egészségügyi helyaetéről. A gazdasági cselédek közül például csak 73,2 százalék tud írni-olvasni, - az ipgtri munkásságban ezzel szemben 96.1 százalék az irni- olvasnitudók száma. & munkásgyermekek iskoláztatása is hihetetlen gazdasági akadályokkal jár. A születési arányszám ezzel szemben a legkedvezőbb képet az agrármunkasságnál mutatja, mig nagybirtokosnál a születési arányszám 14,2 százalék , középbirtokosnál 9.2 százalók, gazdasági cselédeiénél 39.1 százalék, mezőgazdasági munkásoknál 48.9 százalék. A halálozási statisztika ezzel szemben a legszomorúbb képet mutatja, például egy hónapban elhalt száz csecsemő szülei közül : 31 volt cseléd, 52'J"öldmüves, 15 iparos és 2 hivatalnok. f> tudatlanságon és szegénységen kivül rontja az agrármunkássag egészségét az a hihetetlen munkateljesítmény, amelyet a mezőgazdasági munkás minden időkorláto zás nélkül végez. Szigorúan tudományos vizsgálatok állapították meg, hogy például a magyar aratómunkás munkateljesítménye a földkerekségen a legnagyobb emberi teljesítmények egyike. A munkások lakásviszonyai^ az egészségtelen táplálkozás megdöbbentő adatai után előadó a mezőgazdasági biztositás problémájával foglalko zott, sürgetvén a kötelező biztositás kiterjesztését az agrármiintesság ? tömegei részére is» r / Folytatása következik./