Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-02 [027]

MAGYAR CRflZAGQS TUDCS ITO . y / Huszonegyedik kló'

7 ás Kézirat //> (v Budapest, 1929. december 2, XI. évfolyam, 275.szám. EGYHÁZI HÍREK. RAVASZ FUSPÖK ELSADÍÍSA AZ AI.IERLKAI ÉLETRŐL . Ravasz László dr. református püspök hétfőn este tartotta első előadását, amerikai tapasztalatairól. A " Református Figyelő " rendezésében lefolyt estély a régi képviselőházban volt, ahol mintegy ezerfőnyi közönség jelent meg, ott voltak pálóczi-Czinke István- ref. püspök, Puky Endre dr., a képviselőház alelnöke, Juhász Andor dr. a Kúria elnöke,-Darányi Kálmánr^r wjés Petri Pál dr. államtitkárok, Kozma Andor es Szabolcska Mihály, ^fisáyy"Béla"^r2) Benedek Sándor, a közigazgatási biroság másodelnöke, Ráday Gedeon gróf ny

;

. belügyminiszter, Tóth István dr. h. államtitkár, Bernát István dr., a Nemzeti Bank alelnöke, Nemónyi Imre, dr. es Imre Sándor dr. ny. államtitkárok. Ravasz Lászlóné dr.-ne, SommsjLch Ella grófnő, Kováts J. István dr. egyházkerületi főjegyző és sokan mások. Né m e t h y Károly dr. titkos tanácsos, a budapesti ref. egyházközség fögondnoka elnökölt, az 0 felhívására mindenekelőtt a " Szivemet hozzád emelem ..." kezd-tü zsoltárt énekeltek, majd^Némethy Károly dr

e mondott megnyitót, kifejezve örömét afelett, hogy Ravasz'László most három estén beszámol arról, amit Amerikában látott, tapasztalt. Sok esztendővel ezelőtt éppen a régi képviselőház termében tartotta Ravasz László első előadását, s már akkor felfigyelt rá a»magyar intelligencia, úgymond Nómethy Károly. V i c t o r János dr. teológiai tanár, a " Református Figyelő

:

' szerkesztője köszöntötte ezután Ravasz püspököt, s örömmel álla pitft ta meg hogy az Egyház tömegeiben nagy az érdeklődós a lelki magyarság ügyei iránt Ha, úgymond , a múltban a legnagyobb diplomáciai balfogások a magyar nemzel nemismerésebői, vagy félreismeréséből származtak, akkor előttünk áll Ravasa László felvilágosító utjának jelentősége. Csupán ottani véreink örök hűseget kivánta hazahozni magával Ravasz püspök. A Goudimel-énekkar két regi egyházi dalt adott elő, majd Ravasa püspök lépett az emelvényre és bejelentette, hogy a mai el&láson kivül, szc dán " Magyarok Amerikában ", pénteken " Egyéni benyomások" cimmel fog beszélni. Ezután igr folytatta : - A "Gyöngyvirág "-hajó utasai, a zarándok-atyák Isten országát akarták megépíteni Amerikában, egy országot, amelynek alkotmánya es törvény a Szentírás legyen. Ezt a vallásos elemet nézem Amerika kialakulásában az . sö főá^tényezőnek, melynek realitása akkor is meglesz, amikor tünetei már a mindennapi elet jelenségei közül nem fognak kiragyogni. Jellemző az, hogy Amerikában kisebb egyházi egysegek állottak elő, amelyek az egyéniségnek nagy alárendelését domborítják ki. Sorsdöntő tényezője volt te Uniónak az a felvilágosodottsag, amely Washington Györgyben, politikájában, egyéniségében és környezetében testesült meg, ez sok rokonvonást mutat a francia forradaloitjfelsó periódusával, megtaláljuk benne az enciklopédistákat, Voltairea szabadkőművességet, - ennek angol-szász f ormájában«E-Z' a romantikus ideáli mus az, amely sokszor komolyan vett jelszavakban, sokszor elárult jelszaváé ban nyilvánult, ilyen liberális-romantikus volt Lincoln is, Wilson is, s ide tartozik az is, amely ma pacifizmusról, lefegyrévzésrül és világbékéről beszél. A bevándorlásról szólva, Ravasz püspök megállapítja, hogy Délkelet-Európa " megvetett " bevándorlói közül legszebben a magyarok fejlődtek ki Amerikában, ugy, hogy ma megbecsült tényezők ott. Érzi a fehériember, a fehéijkultura, hogy a színesekkel való amalgan^zácio ránézve értékcsökkenés lenne, fél attól, hogy megszürküljön az amerikai fehérek piros vére. De ami Európában szinte túlérett már a kultúra, Amerikának nagy területei vannak még, amelyen nincs befejezve a honfoglalás, a kolonizáció. Amerika az a boldog ország, amelynek idegen invázióval nem kell számolnia. - Ott élni kell csak, - folytatja a püspök , nem kell meghalni. Amerika nyerte meg a háborttt, nem a britt világbirodalom, hiszen a fejlődése r . megállott, a dominiumok csendes elválása legalább is ezt jelen-i ; nem I nyerte meg a háborút Franciaország sem, hiszen cr szaga igy is túlságosan / nagy, nem tudja benépesíteni. / Folytatása következik. 7