Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-09 [027]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDCSITO Kézirat. Tizenkilence d i k ^^as.^ Óudapest""l929" december 9, j fOy XI " év f öl 7 am 281«szá*. FÖVAROS, /A közigazgatási bizottság ülése c folytatás 3, / / Peyer:/ Ecseteli továbbá a gazdasági válságot és a nagy munkanélküliséget és rámutat arra, hogy nyoma sincs a karácsony előtt szokásos élénkségnek, régi cégek egész sora hirdeti a feloszlást és egyre több alkalmazottaik bocsátanak el. Ennek a kétségbeejtő helyzetnek bizonyos mértékig a túlzott házbér az oka, amit az üzlethelyiségek felszabadítása idézett elő, A fővárosnak kellene figyelmeztetni a háztuljadonosokat, hogy e magas üzletbéreket fentartani nem lehet, mert a főváros nem nézheti tétlenül, hogy adófizetői hogyan pusztulnak el egymás után. Ma már nem a konjunktdrás kereskedők mennek tönkre* hansSE 50-100 éves cégek. Ezután ő is helytelenítette, hogy az államrendőrség nem engedélyezte a munkanélküliség kérdésében összehivctt nagygyűlést ,mert a lakosságnak joga van ahhoz, hogy panaszait elmondja ésiá segitség útját keresse. Nem helytálló a főkapitány tiltó indokolása sém« Az összehívók garantálják a gyűlés nyugodt lefolyását, legutóbb is csak párperces, zavar volt a nagygyűlésen ós a rendezők elvették a rendetlenkedők kedvet a további rendbontástól. n.zt, hogy az utcán néhány suhanc valami lármát csinál, természetesen nem akadályozhatják meg, de a rendőrség könnyen rendet tud teremteni, és elbánik velük, mint ahogy ez meg is történt. Rázár Ferenc volt a következő felszólaló. Ö is a magas lakbérekkel foglalkozik és rámutat arra, hogy a háztulajdonosokat, akik a legkedvezőbb helyzetben vannak, mert vagyonukat legépebben sikerült átmenteniök a válságokon, teljesítsék kötelességüket a közérdekkel szemben, A háztulajdonosok az újjáalakuló törvényhatóságban nagyobb képviseletet kérnek, de ugy látja, mostanáig nem nagyon szolgáltak rá ennek a kérésnek a honorálására,; A kereskedők panaszai teljesen jogosak, a depresszió fokozódik, azt hiszi, hogy a hét órai zárás állandósításával talán fokozni lehetne mégis a forgalmat. Ezután ó is a munkanélküliség kérdésével, r.-jd azokkal a kifogásokkal foglalkozott, amelyek a munkanélküliség ügyében összehívott népgyűlés betiltása ellen hangzottak el, A gyülekezési jogot illetően megnyugtató lehet, hogy a kormány már komolyan foglalkozik ennek a kérdésnek megfelelő rendezés ével, A rendőrség álláspontja helyes, mert ezekben a súlyos Időkben a polgárság személy és vagyonbiztonságának érint tlensógét fokozottan kell megóvni., A közeledő tanügyi választásikkal kapcsolatban arra kéri a polgármestert, hogy az ideiglenes alkalmazások körül mielőbb teremtsenek rerdet. Végül a főkapitányt kérte arra, hogy a villarayónokban elszaporodó betörésekre való tekintettel rendeljen el fokozottabb őrszolgálatot i S i p ő c z Jenő polgármester reflektált az elhangzottakra. A hatósági kézbesítők és postások ingyen lifthasználatát illetően egyszer mar intézkedett, de a háztulajdonosok egy része már meg is felelt e felhívásnak, de hogy ez a kordos a jövőben ne a háziurak kegyétől függjön, a készülő uj lakásrendelet határozottan intézkedik. A fővárosi hivatalok ügyvitelének egyszerűsítését önkormányzati feladatna* tekinti, természetesen azokat a reformokat, amit az állami hivatalok reformjánál; jónak találnak, a fővárosnál is át fogják venni. Majd a polgármester is a gazdasági válság •'• és a munkanélküliség kérdésével foglalkozott és hangoztatta, hogy 'mindenkinek, ugy a hatóságoknak., mint a magánosoknak mindent meg kell tenni az enyhülés érdekében. Azokra a felszólalásokra, amelyek arra vonatkoztak, hogy a polgármesternek ^hallatni kell szavát a polgárság szabad gyülekezési és véleménnyilvánitási jogának megóváda érdekében, az a válasza, hogy bár a polgármesternek erre vonaticozóan tervenyes jogköre kodifikálva nincs, de magánúton mindig interveniálni szokott illetékes helyeken a polgárság érdekében f\ és a főkapitánynál is mindig megértéssel találkozott. Minden rendészeti \ kérdésnél azonban fontosabbnak tartja az ügy érdemét. A főváros legtöbbet J tehet a munkanélküliség enyhítésére azzal, ha munkaalkalmakat nyújt. Utasitani fogja uből az összes intézményeket és hivatalokat, hogy minden fő^ városi munkát, amit lehet, azonnal adjanak ki, A pénzbeli segitség csak má/ sodrendü jelentőségű,. Magáévá teszi Csil.lóry indítványát, hogy Írjanak feE I a kormányhoz ós kérjék, hogy az állam ugyanakkura összeggel járuljon hozzon a munkanélküli segélyhez, mint amekkorát a főváros e célra megszavazott. /Folyt .köv./
