Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-07 [027]
MAGYAR CftSZAGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat* ^ H a t o d I k k Budapest^ 1929. december 7. ) % Zf* XI. évfolyam 280. szám. - • FŐVÁROS. KOROLY NAP IREND ELŐTTI VITA .* PLHZUGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSEN i FOROZCDO MUNKANELKULISxiGEHÖL. A főváros pénzügyi bizottsága szombaton délelőtt ülést tartott, amelynek napirendjén 82 ügy szerepelt, köztük a ferencvárosi helyi kikötő ós az erdővésárlások, valamint a pormentes háziszemótgyüjtós bevezetésének ügye is, Napirend előtt igen beható ós komoly vita alakult ki a^munkanélküliség veszedelméről, melynek első felszólalója B u d a y Dezső volt. Elmondotta, hogy a munkanélküliség fenyegető veszedelmével szembe kell szállni és tenni kell valamit. Ijesztő mértékben emelkedik a munkanélküliség, naponta százával keresik fel emberek, akik kétségbeesve kenyeret, munkát kérnek. Ma már nemcsak munkás ós tisztviselők vannak kenyér nélkül, hanem igen sok kisiparos, is. Ma reggel is felkereste két kisiparos, akik elmondták neki, hogy kénytelenek voltak feladni műhelyüket és munkát keresnek a közüzemeknél. Nem elég arra kérni az Istent hogy essen hó, akkor majd lesz valami munkaalkalom. Hóeltakaritásra a f'öld alól is előteremtik a pénzt, ez azonban nem megoldás, hanem egyéb rendkívüli munkaalkalmakról Is kell gondoskodni, hogy a nyomorgókon és a munkanélkülieken segíteni lehessen. Kéri a polgármestert, hogy már a legközelebbi tanácsülés foglalkozzék ezzel a kér-déssel ós legrövidebb időn belül intézkedjenek, haladéktalanul kezdjék meg a szellemi szükségmunkát is. Utána B ü c h 1 e r József beszélt, aki a sz<x iáldemokrata párt nevében hivta fel a polgármester és a tanács figyelmét az egyre fenyegetőbb méreteket öltő munkanélküliségre. Hangsúlyozta,. hegy nem alamizsnálkodás, nem közjótékonysági kérdés ez, hanem komoly, közgazdasági probléma, amivel legkomolyabban es legbehatóbban kell foglalkozni. A szociáldemokrata frakció a parlamentben is foglalkozott ezzel a kérdéssel, a jövő héten pedig rendkívüli törvényhatósági közgyűlést fognak összehivatni a munkanélküliség' veszedelmének megvitatásáról. Ha az állam nem csinál semmit, mondotta, legalább a főváros tegye meg azt, amit tehet. Kéri a polgármestert és a tanácsot hogy a. rendkívüli közgyűlésre már konkrét javaslattal jöjjön, mi volna leggyorsabban keresztülvihető a munkanélküliség enyhítésére. r 1 a t t h y György ugyancsak teljesen átérzi a munkanélküliség veszedelmét ás helyesli, hogy a főváros komolyan foglalkozik a dologgal. Az a véleménye, hogy a fővárosnak és a kormánynak kooperálva kell a munkanélküliség problémájának megoldására sietni. Azt kívánja ő is, hogy a tanács készitsen minél előbb konkrét javaslatot, G 1 ü c k s t a h 1 Samu azt fejtegette, hogy a nyomor kérdése ma már nemcsak a munkásság ügye,' mert a polgárság igen széles rétegei is nyomordgnak. Azt javasolja, hiv«*jál^"-;:össze rendkívüli ülésre a pénzügyi bizottságot, amely kizárólag a munkanélküliség megoldásának lehetőségeit tárgyalják meg. B u z á t h János elnöklő alpolgármester a felszólalások elhangzása után közli, hogy napirend előtti felszólalásokról lévén szó, határozathozatalnak helye nincs. Teljesen átérzi azonban a kérdés komolyságát és a tanács a ma elhangzottak értelmében foglalkozik a problémával. Ezután következett a napirend. Felvette a pénzügyi bizottság a gyámpénztári pénzkészletek elhelyezésére alkalmas pénzintézetek sorába a Községi Takarékpénztárát is. Itt Ilovszky János kérte, hogy ezen intézetek sorához csatolják a székesfővárosi Kisipari Hitelintézetet is. Engedélyezte a pénzügyi bizottság a székesfővárosi alkalmazottak segítő alapja kérését is, hogy a Községi Takarékpénztártól tisztviselőkclosönök céljaira egymillió pengőt vehessen kölcsön. Kisebb ügyek után a ferencvárosi helyi kikötő ügye került sorra, ahol 270.000 pengő költséggel | kisebb üzemi és irodaépületet akarnak létesíteni. Ennél a pontnál nagyobbb j vita volt. Éber Antal volt az első felszólaló aki ugy mint a közgyüf lésben, ez alkalommal is megkérdezte, hogy tulajdonképpen mire jó ez a ki1 kötő, mi a célja. Senki sem tud választ adni annál kevésbé, mert hiszen a | központi raktárházak és a csepeli nagy vámmentes kikötő sincs elégé kihasz* nálva. A főváros súlyos milliókat ölt bele ebbe a helyi kikötőbe, amelynek semmi haszna nincs. De vannak a kikötőnek súlyos műszaki hibái is. /Folyt, köv./