Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-06 [027]

MAGYAR CF SZAGOS TUDÓSÍTÓ . é z irat . >^7 ' • . T i z é n n e g y e d i k kiadás, Budapst, 1929. december 6. f & XI. évfolyam, 279. szám. A TERMESÉRTEKESITES ES A SZÖVETKEZETI TERHELÉS PROBLEMeUT VITATTAK MEG A EAGl^R HOLNAP TARSASAG ANKÉTJÁN .' A %gyar Holnap Társaság pénteken este Pestvármegye székházának.dísztermében ankétet tartott, amelyen a termésértékesités és a szövetkezeti termelés kérdéseit vitatták meg. A mai ankét befejező része volt annak az érr tekezletsorozatnak, amelyet a társaság a gazdasági válság ügyeben tartott. Az ülésen számos közgazdasági, kereskedelmi, mezőgazdasági és szövetkezeti szakember jelent meg, közöttük: Teleki István gróf, Paikert Alajos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója, Grabovszky Miklós min. tan,godor An tal kormányfőtanacsos, Stech Géza, a Mezögazdág Szövetkezetének ügyvezetó^igazgatója, Vanfcsó Gyula, a u

agyar Gazdaszövetség igazgatóba, Wanke Gusztáv, az OKH elnöki osztályának főnöke, Wettstein András, a A

angya igazgatója és számosan mások. Az értekezletet P r ü 1 w i r t h Mátyás országgyűlési képviselő nyitotta meg aki elnöki megnyitójában beszámolt arról, hogy a mezőgazdaság válsága tárgyában megindított tanácskozákokat a Magyar Holnap Társaság nég^részre osztotta és a négy ankéten szakszerű előadásokban és hozzászólásokban az egész anyagot felölelte és megvitatta, . legközelebb a társaság újra előadássorozatot kivan rend >zni, amely a magyar"

i középosztálynak, az uri osztálynak helyzetével és problémáival fog f ög/.ialkö2nié Ezután K e r é k Mihály dr. a agyar Mezőgazdák Szövetkezetének főtisztiviselöje tartotta meg előadását a szövetkezetté termelésről. Az előadó fejtegetései során foglalkozott a mezőgazdasági termények értékesítésének hibáival és rámutatott, hogy a mai renuszer a termelőre és a fogyasztóra egyaránt károd. A termelői árak.állandó esése ellenére a kiskereskedelmi árak alig csökkentek, aminek következtében óriási diszparitás állott elő.a háború előtti árviszonyokkal szemben. A kenyér'és a buza ára k Özött például 1913-ban 34 és fél százalék tülö bség állott' fenn, amely 1929-ben 80 ós fél százalékra emelkedett* A leveshus ára az utolsó békeévben 90 ^-kal volt drágább a hizott ökör áránál, ezzel szemben 1929-ben a különbség 126 $~ot tett - Ma a termelőnek sokkal kevesebb jutt a fogyasztói'árbó^, mint azelőtt, mig a közvetitö kereskedelem részesedése emelkedett. A helyzetre jellemző, hogy ma Budapesten a csökkent fogyasztás ellenére 35 #-kal több az állatkereskedő, 40 #-kal több azélelmi szerkereskedő és 50 #rkal több a kofa o-s a piaci arus, mint azelőtt. A mezőgazdaság ezt a tulméretefcett kereskedői apja rátust nem bir ja meg a mai na&y válságban* - A termelőtárs adalomnak arra kell törekednie, hogy a mai alárendelt helyzetet a kereskedelemmel szemben megszüntesse és az egészségesebb jövedelem megosztlás megteremtése céljából ma&a vegye kezébe terményei értékesítését az e célra szervezett szövetkezeteik utján. A külföld egyes államai ezen a téren már nagyszerű eredményeket értek el. Nálunk legelőször a hazai specialitások és minőségi termények, mint a tlszavád-éki buza, a kecskeméti barack, a makói hagyma stb. szövetkezeti értékesítését kell megteremteni. A azervezést nagyszbásu propagandának kelti megelőznie az érdekelt termelók k őrében, hogy a kzövetkezetek minél nagyobb terménymennyiség felett rendelkezzenek, amelynek szállítását a tagokkal kötött szerződésben kell biztosítani. ~.,A szükséges anayagi eszközöket az államnak kell rendelekzésre bocsátania, azonban nem közvetlenül, hanem valamely altruista hitellnt zet utján, bankszerű teltételek mellett. A hosszantartó tapssal fogadott szakszerű előadás után hozzászólások következtek. Elsőnek K a 1 i c h Endre, a Konjunktúra Kutató Bizottság tagja szolalt fel, aki rámutatott, hogy Amerika, a világ legdemokratikusabb állama a szövetkezetekben találta meg a kibontakozás útját. Ez a tény élénk cáfolat azokra a támadásokra, amelyekben nálunk a demokrata oldalról a szövetkezeteket rószesitik. 7 /folytatása következik;/