Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-06 [027]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat 0 Tizenkét t^cl.i.k ksiadá Budapest, 1929, december 5. // XI, évfolyam, 279.szám, EGYHÁZI H I R E E . / Ravasz püspök elő adás*/az amerikai magyarokról. Folytatás 1./ Hv, mo sem iBudják azt a megyét másnak elképzelni, csakis mag/árnak, mélyen megrendülve élték át a trianoni tragédiát, de valahogy nem tudnak hinni benne. - Főképpen az egyház az, amelyik Amerikában a leghatalmasabb tényező és nemzetalakító erő, - Meglepőén 3_zépok az ottani magyarok, mert sokkal egészségesebb életkörülmények közé került itt a nedves, padelatlan tanyai magyar cselédház lakója, s okik Idehaza mindig ugyanabból a faluból házasodtak, most a csallóközi a székellyel, a zempléni a szabelesmegyeivel" kerül -össze, s ebből az összeházasításból nagyon szépfcajta keletkezett. T anár emberek mondták ott nekem, hogy a magyar diák az elemi/iskolától 1r ezdve, fel az egyetemig csaknem a legtehetségesebb, ezt is a'vérkeveredesnek tulajdonítják. ., - A három neli&dék elesén elválasztható közöttük, - Az egyik, amelyik felnőtt korbán kerül ki s holtáig nem tanul meg angolul s a magyart holtáig nem felejti el, a lelke Itthon él. Minden, ami szépség, meghatottság, ami édes, drága, össze van fűzve gyermekemlókkel, bölcsődallal, faluja harangszavával, az ide vonatkozik'és ide száll. Egyszer prédikáltam egy gyülekezetben. Kisasszonynapja volt, ugy kezdtem a boszódemet, hogy odahaza ma költöznek a fecskék. A felnőtte'" oszlopa egyszerre, mintha megkövült volna, azután megindult sok-sok feherlepkeképpen a zsebkendő, - a fiatalok pedig felmosolyogtak és rámnéztek,miféle vidám történet fog ebből*kijönni. Tudniillik amerikai prédikátor mindig vidáman kezdi a beszédét... Ezek hazajönnének, ha nem volna ott n gyermek és nem félnének, hogy nem tudnak idehaza elhelyezkedni, - Egy öreg magyar megy azuj állampolgári esküt letenni, de amikor az eskübonr.V--" odaér, hegy "...ellene mondok minden más állom szokásának, törvényeinek...", akkor a magyar sirni kezdj háromszor is elment az öreg és mind a háromszor megakadt, nem tudta ezen a ponton tovaob folytatni... és akkor azt mondta neki az angol polgármester, nem kell elmondania, aki igy szereti régi hazáját, az újhoz sem lehet hütelen... - A második nemzedék, már sokkal.inkább tud angolul, mint magyarul. Ez utóbbiakat nagyon meg kell becsülni, ezeknek a magyaroknak magyar emlékeik nincsenak* , ezek magyarságról csak hallottak, mint ahogy mi hallunk a görög történelemről. Mikor t.r téneimet tanulna 1 ' a magyar vasárnapi iskolában a gyerekek, nem szabad szigorúan nézni rájuk, hiszen nekik nem éle t Hunyadi János, török-háborut Sk nem játszottak, Szent László közöttük nem volt senki, ezek mind csak nevek ott. Megtörténik, hogy ez a nemzedékr már szégyell a magyarságát,egyszerűbb, primitívebb a többivel szemben, sáógyell édesapját, akiben még néhány magyar virtus, mozdulat, szokás van, Aöiikor Chicagóban egyszer elhangzott a magyar Himnusz, akkor az asztal végén a fiatalok teljes szívvel folytatták az éneket, - az amerikai Himnusszal, Nem lehet őket ugy lelkesíteni, hogy : integritás, .A;-u:.-Í , ~. .• c, gyertek haza,., áa.m^E mm De azt kell mondani, gondoltál-e rá, hogy mit'tehetsz te Magyarországért, tőled vár valamit a te hazád.Erre felfigyel, elszánás kél a lelkében, fogadást tesz, hogy bár megmarad hü amerikai állampolgárnak, de élete célja lesz, hogy visszafizessen va-' 1arait hazájának azért, amit neki adott, hitelezett/őseiben" Magyarország. Mert a csonka ország tragikumát mélyen érzi az amerikai fiatalember . - Ezért kell ennek a nemzedéknek öntudatosan kétnyelvűnek lenni, hogy egylelkű lehessen, mert ez a generáció kell, hogy megismertesse az amerikai Irodalommal,társadalommal a magyar irodalmat, ugy kell nékik a miénket tolmác solniok, hogy az amerikai világ kiérezze belőle a magyar géniusz leheletét. Ezeknek a vasárnapi-iskolás kisgyerekeknek apró kis arany-kereszteket kellene a mellükre tűzni és plro3 szalagot adni, ahogy a párisi Institut teszi,- hősiességükért, amellyel törik magukat a magyar nyelvhez, l / Folytatása következik,/