Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-05 [027]

MAGYAR HÉZAGOS Tür^SITI. Kézirat. >j> •' " 1/ '/O ' 4 oldal. Budapest, 19291 december 5. ^ /A főváros közgyűlése. Folytatás./ Különös vihart váltott ki Wolff Károlynak az a megállapítása, hogy a közgyűlési ügyrend bizoayos vonatkozásokban ellentétben áll magával a törvénnyel, és igy a törvény szellemének nem felel meg. P 6 1 6 n y 1 Dezső:Abszolút tévedésj' Az'1907-es törvény szankcionálta. Kiss Jenő: Főpolgármesteri diktatúra! Wolff Károly: Ezek előterjesztése után, követkbztetésk ént azt állapítja meg, hogy a tételes törvény rendelkezései szerint törvénysértés vagy jtgsérelem nem történt. A főpclgérmester diszkrecionális joga a rendkívüli közgyűlés összehívását, vagy össze nem hívásának joga vitán felül áll, még az ügyrend szerint is, Folitikailag különféle tekintetben lehet ezt a kérdést elbírálni, jogilag azonban csak egyféleképen. A rendkívüli közgyűlés összehívásának egyik feltétele az is, hogy három nappal előbb meghívókat bocsássanak ki, ez sem történt meg, mert az a körülmény, hogy kitették a táblát, nem pótolja a meghívást. A teremben óriási a lárma, a polgármester állandóan csenget, Wolff Károly szavalt is elnyeri az egyre erősödő hangvihar, csupán egyes töredékeket lehet hallani: Jogkérdésekben nem lehetnek pártdifferénelék,.:..Csak az igazság szempontjai lehetnek döntők Nem töréént jogsérelem.TT»T Majd igy felejzi be Wolff: - A konzekvenciát hatalmi szóval is le lehetne vonni ugy, hogy leszavaznánk az Önök indítványát, de mert jogkérdésről van szó, nem volna helyes 1 a többségi erő érvényesítése. Ezért, hogy az az ügy az egyedül illetékes bíróság, a m. kir. közigazgatási biróság elé kerülhessen, - bár maga és pártja nem azonositja magát a panasz tényével, - nem áll útjában annak, hogy a panaszt a közigazgatási bírósághoz felterjesszék. Kívánja,hogy jogi fejtegetéseit és megállapításait ugyancsak csatolják a panaszirathoz annál is.inkább, mert pártjával együtt nem akar részese lenni az esetleges bírói döntés konzekvenciáinak. Sokkal jrrb szerette v&lna,"ha Pródy Ernő a panasziratban patetikus elbeszélés helyett több jogi' fejtegetést iktatott volna. Kerüljön a kérdés a pártatlan biróság elé s majd meg fogjuk látni, hogy mi a helyes jogi álláspont, hegy mi az igazság. . • Wclff Károly beszédét a ^ t>-. közgyűlés nagy része élénk helyesléssel fegadta, utána Q a á r Vilmos az Egységes Községi Polgári Párt nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy általában osztja azokat a megállapításokat, amiket Wolff Károly már előterjesztett, állja azt is, hegy ezt a kérdést szenvedelemtől és pártpolitikától mentesen egyedül jogi aíap«>n lehet elbírálni. /Fábián Béla: A főbaj az, hogy rcssz a törvény. Derültség./ Ezután részletesen feffce^getl ő is az .? 9. 1A72 és 1907-es törvényeket, utal az ügyrendre és azt hangoztatja, hogyha jogsérelemről beszélnek legfeljebb azt a negyven bizottsági tagot érhette jogsérelem, akik az összehívást kérték, de semmie3etre az egész törvényhatósági bizottságot .BBnusédét azzal fe«| jezi be, hegy álláspontja, amely az Fgyéfees Községi Fárté is, az hegy nem történt jogsérelem, a panasznak semmi jogi alapja nincs, majd felolvassa a következő deikarációt: - Az Egységes Községi Polgári Párt a főpolgármester urnák * ifrt* ama eljárását,hegy negyven bizottsági tag kérelmére a rendkívüli közgyűlést egybe nem hivta, nem tartja sem törvényt vagy más törvényes szabáDsyt sértő intézkedésnek. - Mindazonáltal alkotmányés érzületénél fogva nem kívánja elzárni az ellenkező felfegésu törvényhatósági bizottsági tagokat attól, hogy a vélt jogsérelem miatt a m. kir. közigazgatási biróság elé panaszssal fordulhassanak. Azért annak kijelentésével, hegy a főpelgármester ur emiitett intézkedése ellen törvényes alapon nincs helye-.leírásának, a m. kir. közigazgatási biróság előtt, a panasz beadásairént előterjesztett indítványa felett a szavazásban nem vesz részt. A mennyiben pedig a panasz beadására feljogosító határozat mégis meghozatnék, kéri a pártnyilakkozatot is magéban fcglaló közgyűlési jegyzőkönyvnek,a több 1 irattal való elő/ terjesztését. A deklaráció olvasása alatt a baltidal állandóan zajoag, jL> Hcrváth Károly és Martin János többször iHdTslatosan közbeszólnak: Ez a ' II paritás! Amíg Eródy beszélt, minden suttogásra felhördültek. /Folyt.köv./