Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-19 [026]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. 3.törvényszéki kiadás. Budapest, 1929.november 19. A TÖRVÉNYSZÉK ÉRDEKES INDOKOLÁSSAL ELUTASÍTOTTA GÁBOR ERNŐ KÁRTÉRÍTÉSI PERÉT. -BÁR A HÍRLAPÍRÓT A TORVÉNYSZÉK ELITÉLTE a A CIKK BŰNCSELEKMÉNYI RÉSZE ÉS AZ ESETLEG ,S KÁR KÖZÖTT NINCSEN OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS -MONDTA KI A TÖRVÉNYSZÉK Király Pál hirlapiró a Magyarországban cikket Irt, amelyben azt állította, hogy Gábor Ernő szinész egy fiatal leányt a szállodában két napig fogvatartott. A cikk miatt Király Pált a törvényszék el is itélte. GSó or Ernő a hirlapiró ellen kártérítési pert indított 15.ooo pengő anyagi kártérité&t követőivé. A polgári perben hosszas bizonyítási eljárás után ma volt Ítélet Nyiry Zoltán dr. törvényszéki bírónál. A törvényszék Gábor Ernőt keresetével elutasította, érdekes indokolással. Megállapította, hogy a kihallgatott tanuk közül többen azt vallották, hogy Gábor Ernőt az inkriminált cikk megjelenése előtt sem alkalmazták a színházaknál éspedig a Magyarország cikke előtt megjelent többi hírlapi közlemény miatt. Grosz AtTréd, a felperes rokona például ugy vallott,hogy még bárhumoristakén sem vették fel Gábor Ernőt, akinek "diskreditált" neve volt viselt dolgai és az azok kapcsán megjelent hírlapi közlemények miatt. A törvényszék megállapitáa szerint tehát ha esetleg kára Is származott felperesnek, az nem.KIrály Pál sérelmezett cikke miatt állt elő, JE ifeyaz esetleges kár és 8* ítélet alapját képező hirlapl közleményben foglalt bűncselekményi rész között nincsen meg az okozati összefüggés. A oikkrészlet ugyanis aránytalanul . jelentéktelen azokhoz az állításokhoz képest, amelyekről kiderült, hogy megfelelnek a valóságnak és amelyeket épen ezért Gábor Ernő nem is inkriminált. Mindezek alapján a törvényszék a csupán vagyoni elégtétel képen támasztott igényével Gábor Ernőt elutasította,-fejeződött a törvényszék indokolása. /MOT/SY. —ÖTVEN PENGŐ KÁRTÉRÍTÉS MEGÍTÉLÉSE MELLETT EEJÍRKÖLTSÉGBEN MARASZTALTÁK ESZTERHÁZY ANTAL HERCEG PERLŐJÉT. Cziraki Júlia napszámosnő Eszterházy Antal herceg tóti uradalmában volt al kalmazásban. A leány egy hordót segített leemelni az úgynevezett "lóréról", azonban munka közben a balkezének kisujja beszorult a kocsiderék és a moszesyhordó közé s mramaágvnifhtam áz utolsó ízület lovalt az ujjról, A leány párnapig kezeltette a kezét, s felépülése után kártérítési pert inditott Eszterházy Által herceg ellen. A törvényszók meghallgatta Németh Ödöndr. tör vényszéki orvosszakértőt, aki véleményében előadta, hogy a lány 25 napig ;mBKJmxtofljcteto volt orvosi kezelés alatt, azonban csak kétnapi napszámtól esett el,mert a bekötött kezével ls tudott dolgozni. A törvényszék az orvosszakértői vélemény alapján mindössze 5o pengő kártérítést ítélt meg KairákI Júliának. ^ törvényszók azzal okolta meg az Ítéletét, hogy a lány #sak kétnapi napszámot veszített és igy nagyobb összegű kártérítésre nincsen joga. Az 5o pongős megítélt összog mcllctl^S n B8Pvényszék 25o pengő rész-perköltség megfizetésére kötelezte a felperes fziráki Júliát ós pedig azért, mert - mint a törvényszéki Ítéleti indokolás kimondja - az összegszerűség szempontjából szegény. -jogf«n» "rizikómentes,rosszhiszemű perléssel élt." A leány ugyanis a per megindítása előtt iskk lo77 pengőt követelt, a port , azonban már 4.o77 pengős igénnyel indította, az orvosszakértő véleményé-, nok beterjesztése után ezt az összeget végül is 5.5oo pengőre emelte fel, ami a szegényjógon való perlés esetében rosszhiszemű rizikómentes porlésnek tekintendő, s ezért a törvényszék a perköltségek részbeni viselésére kötelezte a felperes leányt. /MOT/SY. CSÖD. Horváth Péter csődügyében a budapesti királyi törvényszék tudomásul vette a csődtömeggondnok elszámolását, a tömeggondok diját és költségeit 256 pengő 24 fillérben állapitotta meg és felhatalmazást adott a tömeggondnoknak, hogy ezt az összeget a csődvagyonból magának megtarthassa. Minthogy ezzel a csődvagyon teljesen kimerült, a törvényszék a csődeljárást vagyonhiány okából megszüntette. /MOT/
