Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-18 [026]

Kézirat. ilfí'Z$ Tizennegyedik kiadás, Budapest, 1929. november 18. ' .. XI. évfolyam, 2fi3, szám. /Nőnevelés! Szeminárium megnyitása. F o 1 y tat. s 2,/ — Örömmel üdvözlöm a szemináriumot, amelynek kettős iránya van: 1,/hogy a tanult nő is megtanulja a házát rendbentartan:' «, 2j/ hogy olya­nokat nevel, akik az itt tanultakat tovább adják és ezzel terjesztik a kul­túrát, /Faluvezetönök/. A gazdalánynak szüksége van gazdasági ismerete' re és szociális tudásra, mert még napjainkban nagyon hiányzi 1 * a megfelelő szo_^ lidaritásnak a tudata, ' ... . Nem elegendő kapocs az érdek, erkölcsi ka­pocsra, megértésre is szükség van. A cseléd érezze magát a dolgozánő munka­tárájának és szükséges, hogy az intelligens nő ezt éreztesse is vele, A sze­minárium ezen aponton nem áll még meg: a szociális kultúra gondolatát az általános gazdasági ismereteken kívül szélesebb körben is terjeszteni kí­vánja. Örülök, hogy az egyetem vállalkozott erre a nagy feladatra, amit A­merikában mar régen a gyakorlatba érvényesítenek. - A közszellem egyik hibája, hogy a nagyobb műveltségben terhet lát a letért való k üzdelemnél. Az a fontos,, pedig, hogy ne a aiplomában higy­jünk, hanem a tudás erejében, mert ez hozza meg a boldog magyar jövőt* Ili- • szem, hogy a magyar nemzetet a tudás és a magas kultúra fogja megmenteni, A nagy tapssal fogadott ünnepi megnyitó után az üdvözlések követ­keztek/ Sebestyénné Stetina Ilona, a MAN3Z, a Dorottya Egyesület, és az Országos Nőképzó Egyesület, Fejős Györgyné a Katholikus Egyetemi Kőhallgut­Szövetsége és liciői Szent Teréz Egyesület, - Tutsek Anna a —agyar írónők, és Kovátsné Szemére Ilona a Művészet és Művelődés Magyar Nők Ktfre üdvözle­tét tolmácsolta. Steinecker professzor záró szavai után a közönség állva e" énekelte a Himnuszt és ezzel véget ért az ünnepélyes ülés* /MOT/SY. AZ TJARI ES KER 3KÉRELME J_EBEKKEPVISELETEK A FŐVÁROSI TÖRVÉNY­JAVASLAT ELLEN. A B u dapesti ±>.ere3ked ..-Imi és I arkamara hétfőn este eidekképviselot­közi nagy ^gyűlést tartott, amelynek egyetlen térgya^fóvárosi törvényjavas­lat volt, Belatiny Arthur kamarai elnök megnyitójában rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat a kereskedelemmel és iparral mostohábban, bánt mint a közigazgatás rendezéséről szóló törvény, mert hiszen ez a törvény Szegednek j§ Debrecennek törvényhatósági bizottságában kilenc helyet jutta* a kereskedelemnek és iparnak, ellenben a fővárosi törvényjavaslat a buda­pesti keresked- lemnek és iparnak csak hat helyet biztosit a far áresi tör­vényhatősági bizottságban. Már pedig szükség var. arra, hogy a keres v edelerr és ipar számarányának gazdasági erejének és teherviseléséne 1 " magfelelően nyerjen ott képviseletet. A kamara a belügyminiszterhez; memorandumot In­tézett és a memora. dumban arra kérte a minisztert, hogy a kiküldendc tagok Számát legalább zizenkettőben állapítsa meg. K r e s z Károly köszönetet mondott a kamara elnökségének a nagy­gyűlés eg;/behivasáért. A kereskedelem és ipar képviselete a föv nX'Os ügyei­nek jövő intézése tekintetében rendkívüli fontosságú. Fontos azért is, mer. az érdekkér viseleti rendszexfcrifat o 31t$a a törvpnyhatéaági bizottságban a szakszerűséget, Budapfeten a lakosság tulnyomórésze iparból és kereskedelem bel él, ez viseli a fővárosi adminisztráció költségeinek legnagyobb részét Fontos érdeke a fővárpsnak, hogy a meroantil érdekeltségé 1 * minnél nagyobb számtan legyénél:, képviselve. A kereskedelemnek biztosítani kivánt két hel;?--: nem lehet kis és nagy kereskedelem, a pénzintézetek és a többi mercantil foglalkozás között megosztani. A TEBE részéről biztosítja a nagygyűlést,, hegy a kamara akcióját a legteljesebb mértékben támogatja,. Vértes Emilfrámutat arra, hogy a jelenleg érvényben lévő fő­városi törvény megalkotása után a kamara nem élt a jelölés jogával, mert a törvény nem honorálta a kereskedelem és ipar paritásának élvét, A mostani javaslat épp oly sérelmes. A kereskedelmet nem elégíti ki az iparnak.jut­tatott négy hely 3em, mert a középipar Így nem jut képviselethez. Hat l hpiyet kell legalább Is biztosítani az Iparnak és ugyanannyit a kereske­delemnek, ugy, hogy két nagykereskedő, két kezópkereskedő és két kiskeres­kedő tarthatna igényt tagsági helyekre, Hálásan gondol a magyar sajtóra a­> melyben a kereskedelem érdekei pártolásra találtaké Hozzájárul a kamara ja­* vaslatához és kéri, hogy a kamara elnöke vezessen küldöttséget a kereske­L /Folytatása következik-./

Next

/
Thumbnails
Contents