Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-16 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ, 3.törvényszéki kiadás. Budape st,

I92P.november 16. —-AZ ÜGYVÉDI KAMARiiK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége néhány nappal ezelőtt összehívta az ügyvédi kamarák országos értekezletét az okirati kényszrről szóló törvényjavaslat megvitatására. Az ország minden ügyvédi kanarája elnökével képviseltette magát az országos értekezleten, amelyet tegnap este tartottak meg a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában. Pap József dr. a budapesti kamara elnöke nyitotta meg az értekezletet és rámutatott arra, hegy a válságos gazdasági viszonyok közepette a kar milyen' nagy reménnyel tekintett az okirati kényszerítői szóló törvény javaslát elé, a javaslat Intézkedései azonban csalódást keltettek az ügyvédi karban, mert az Uj munkaterületek mellett már meglevő munkaterületeket elvon az ügyvédségtől a törvényjavaslat és ezáltal szerzett jogait is sérti, A közjegyzőknek biztosított uj munkaterületek Is sértik az ügyvédi kar erkölcsi és vagyoni érdekeit, ezért az ügyvédségnek fel kell emelnie tiltó szavát

f mert a törvényjavaslat a közjegyzőket az ügyvédi kar hátrányába oly előnyökben részesiti, hogy a peren kívüli okiratok szerkesztése teljesen ki fog esni az ügyvédek kezéből és a közjegyző irodákba megy át. Az ügyvédi presztízs elsősorban abban van megtámadva, hogy a javaslat 10.§-ában felseroltés ügyvéd által szerkesztett jogügylet érvényességéhez az Is szükséges, hogy a közjegyző az okiratot hitelesítse. Ez az intézkedés a gyakorlatban azzal az eredménnyel fog járni, ha törvényerőre emelkedik, hogy senki sem fog ilyen ügyekkel ügyvédhez menni, hanem'mindjárt a közjegyzőhöz, akihez amugyls el kellene mennie a hitelesítésért, A legsérelmesebb azonban a törvényjavaslat 16.pontja, amely megengedi a fennálló joggal szemben, hogy a közjegyzők magánokiratokat is készíthessenek - folytat* ta az elnök. Ez határozottan sérti az ügyvédek szerzett jogait, aminthogy az is yendkivül sérelmes az ügyvédi karra, hogy a községi jegyző magánmunkálati jogosultsága, amely eddig csak mintegy türt állapot volt, most törvénybe kerül.Az ügyvédség végül kívánja, hogy a 19,§.teljesen hagyják ki a javaslatból, mert arra, hogy ügynökök bármilyen okiratot* bármily körben szerkesszenek semmiféle törvényes és elfogadható támpont fel nem hozható, Blauner Mór dr. kamarai főtitkár mint előadó részletesen foglalkozott ezután a javaslat jelentőségével. Hangsúlyozta, hogy az ügyvédi kart lege ls Ösorban közérdek és a közszempontok xx±Rjc±kx irányítják, amikor állást foglalnak-ebben a kérdésben. Az• okirati kényszer megvalósítását - folyatatta az előadó - a jogügyleti biztonság, a perek megelőzése és a jogviták eldöntésének a tanúvallomások esetleges megbizhatatatlanságától való függetlenítése teszik elkerülhetetlenül szükségessé. Az okirati kényszer a törvényjavaslatban azonban nem ugy valósul meg ahogy kellene, a javaslat a perenkivüll ügyekben az ügyvédi kar munkaterületét nagymértékben csorbította és az okirat szerkesztési tevékenység legnagyobb részét a közjegyzőknek juttatja. Az előadó ezután részletesen foglalkozott a törvényjavaslat azon pontjaival, amelyek legsérelmesebben érintik az ügyvéiii kafct, majd igy folytatta: - Az ügyvédi karban nincs ke nyes? irigység, nem kivan magának kizárólagosságot a közjegyzők terhére, de nem látja be az ügyvédség miért kell az ujabb munkaterületek legnagyobb részét a

d

kisszámú és amugyis privilegizált, 9,a ^ogaszhivatások között legelőnyösetb/nllyzelren levő közjegyzőket monopolizálni es nem látja be az ügyvédség miért kelljen az amugyis súlyos válságokkal küzdő ügyvédség eddigi oki^atkészitési munkakörének nagyrészét a kartól elvenni és azt a csekély számú közjegyzőknek juttatni. Az előadó azzal fejezte be felszólalását, hogy az ügyvédi kar tudja, hogy az Igazságügyminiszternek az volt az intene! ója^ hogy a közérdekű célokkal harmóniában segítsen az ügyvédségen is, de meggyőződésük szerint a javaslat mai alakjában többet árt mint hayznál, viszont remélik,hegy a javaslat megfelelő módosításával sérelmeik orvoslást találnak. Széli Gyula dr. felsőházi tag, a szegedi ügyvédi kamara elnöke szólalt fel ezután és eseteket sorolt fel, amidőn a községi jegyzők hiányos jogi képzettségük miatt súlyos károkat okoztak magánmunkálataikkal a jogügyleteket kötő feleknek. Jároesy Sándor a nyíregyházi kamara elnöke is ugyanerről a kérdésről beszélt, Popper Tódor dr. szerint katasztrofális lenne ha a javaslat oly mértékben juvttatná az ügyvédek eddigi munkaterületeit a közjegyzőknek, mint azt mostani formájában teszi.Erlach Sándor az egri, Hering Zsigmond a soproni, Nyáry Bél© a kalocsai és Nemes Vilmos a pécsi kamara elnökének és több budapesti és vidéki ügyvédnek felszólalása után^az országos értekezlet egyhangúlag hozzájárult a budapesti Ügyvédi Kamarai által javasolt felterjesztéshez és elhatározta, hogy amíg egyrészt sürgős és szükséges feladatnak tartja az okirati kényszer törvénybeiktatását,kérni fogja^az értekezleten elhangzottak szerint mcöositani a javaslatot és a felterjesztést a kamarák küldöttsége utján íssg^K terjeszti majd az igazságügyminiszter elé, /MOT/WL ORSZÁGOS LEVÉLTÁR