Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-30 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ e ' A t Negyedik kiadás F Ö V A R 0 S TAVASZRA ELKÉSZÜL üZ ÉRDÉI ISKOLA. A Ledotfer-telopen tudvalevőleg a főváros erdei iskolát létesit. Az iskola céljaira rendelkezésre áll az a villa, amelyet a főváros kapott és az erdei iskola ugy létesíti majd,, Rogy a villát átalakítják és mellette még egy épületet emel a főváros álként, Rogy az uj épületben lesz az erdei iskola, az átalakított villában pedig internátus. 4 munkálatokra a versenytárgyalást a tanács már meghirdette, a munkálatokat rövidesen ki is adják, akként, hogy áprilisra elkészülnek ugy az átalakítással, mint az épitássel. Májusban tehát az iskola mognyilik. Az internátustah százhatvan gyermek számáralesz hely, lesz továbbá helyiség egy átmeneti gyermeküdülőre is, amelybe a tüdöb-.jos gyermekeket nyolc-tiz hétre turnusokban fogják beutalni. Az átalakítás es építés költségei hároms záznegyv enczer pengőt tesznek ki. /MOT/Sz. ~~"HÍREK A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA NYILVÁNOS IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSE. Ma délelőtt tiz órakor kezdte meg a Magyar Revizios Liga a Pesti Vigadó nagytermében országos nyilvános igazgatósági üléseit, amelyen a liga budapesti tagjain kivül a vidéki testületek képviselői is nagy számban jelentek meg. Egymásután érkeztek az ülésre egyszerű munkások,tisztviselők, iparosok, közalkalmazottak, köztisztviselők, valamint a különbözo notabilitások, akiknek sorában ott volt: P u k y Endre a Képviselőház alelnöke, R á da y Gedeon gróf, S k o r 1 o c z Iván báré Kenéz Béla, Huszár Károly, Csupor József tanácsnok, Sümeghy Vilmos, Balkányi KáJraán és még 'szám o san* Az ülést H e r c z e g Ferenc, a Magyar ReviziosLlga elnöke nyitotta meg. Leszögezte beszéde elején, hogy nem népgyűlésre gyűltek egybe a résztvevők, hanem a Magyar Revíziós Liga tartja igazgatósági ülését. A liga eddigi életébon - mondotta - két korszak különböztetne tó meg,az egyik a megalakulástól 1927*augvs ztus 1-étöl 1929. május l-ig tart,amikor megjelent az a felhívásom a magyar munkássághoz, amely nemcsak nálunk,hanem az eg«jsz világsajtóban visz hangra talált. A munkásság válasza uj korszakot jelentett a liga életében* 1929. májusáig husz onöt különböző mezőg -sdasági, gyáripari, ipari és kereskedelmi érdekeltség lépett be a ligába, valamint hatvan társadalmi és politikai közület, továbbá hat hitközség,két munkás testület, tizenöt vármegye és öt város, 1929. május elseje óta a következőképpen alakult a kép: a munkáséig közül önszántáéból csatlakozott huszonhárom bányamunkás-csoport^ huszonnégyezer taggal, negyvennégy gyárija ipari vállalat harmincötezer taggal, tizenöt földmunkástestület tiz. ezer taggal, tizenkét általános munkástestület tizennyolcezer taggal,harminc vasúti-, hajós- és postás szervezet hatvanháromezer taggal, harminc közalkalmazott, tisztviselői- és altiszti fee-stület huszonkétezer taggá. 1,kilencven társadalmi egyesület és politikai testület száznyolcvanegyezer taggal, végül százharminchárom kereskedelmi és politikai testület száznyolcezer taggal, ami összesen több mint négyszázezer tagnak a csatlakozását jelenti. A tagok a ligán kivül szabadon érvényesíthetik demokrata, szociálista,vagy szociáldemokrata felfogásukat, mert a ligának egyetlen és kizárólagos célja a rovizió, amelyi ek zászlaja alatt kell egyesiteni az egyenetlenségre hajló magyart. A liga minden politikai, vallási, vagy a ociális ellentétnek föléje emelkedik* A revüió nem a szegények, vagy a gazdagok, a radikálisok, vagy a konzervatívok, a királypárti, vagy a köztársaságpárti es nem a keresztények, vagy a zsidók ügye, mert a rovizió csak a trianoni nyomoruságtói sújtott magyar testvéreket illeti. Helytelenül jár el az, mint ahogy f\ a szocialista párt is tette, amely pártpolitikai feltételeket akart a ligáJ ha való lépés elé szabni. A liga nem foglalkozik eg*:általában politikával "1) oS ugyancsak helytelen egyes előkelő külföldieknek az eljárása, akik sorV rendet let annak a belső és a külső rovizió tekintetében felállítani. Ám aki 1 a belső reviziót akarja, harcoljon érte, de a sorrond önkéntes megállapításáért senkisem vállalhatja a felelősseget és aki azt teszi, akarva, nem akarva a kisantant szekeret tolja.