Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-29 [026]

K é z i r a t . Ha r_n_a_d_i_R kiad ás ^ Budapest^ 1029. november 2P . XI. évfolyam, 2%. szám. FŐVÁROS CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN ÓT ÓRÁRA Dr.SirÖCZ JEHÖ POLGÁRMESTER KÖZGYŰLÉST HÍVOTT EGYBE. Ismeretes, hogy a baloldali pártok ás a Kor asz tény Községi Pirt Jgy része beadványt adott be a polgáraiésterhez, amelyben közgyűlés egybehív ás át kérték, A polgármester amikor tegnap a beadványt átvette,mára igjrte az elintézést. Ma délelőtt féltizenkattókor P a k o t s József és B r ó d y Ernő országgyűlési képviselők a demokrata párt részéről es B ü c h 1 e r József bizottsági tag a szociáldemokrata párt resztről megjelentek a polgármesternél ez ügyben. A polgármester kijelentette nekik, hogy december 5-óre, csütörtök'délután öt órára összehívja a közgyűlést. A közgyűlés tárgya: Panasz a m.kir .Közigazgatási Bir ósághoz főpolgármester izon intézkedése ,llen^ amellyel megtagadta a rendkivüli közgyűlés egybehivását• A csütörtöki közgyűlésen dr. S i p 0 c z Jenó polgármester fog elnökölni. Dr. Sipőcz Jenő polgármester a tegnapi nap folyamán érintkezésbe lépett dr.R i p k a Ferenc főpolgármesterrel, nem lehetne-e a főpolgármester rendelkezését visszavonni. A főpolgármester kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy erre .kérdésre visszatérjen. Ennek folytán dr.Sipőcz Jenő polgármester az 1907.avi LX.t.c. értelmében összehívja -. közgyűlést. /MOT/Sz." —-ALBERTFALVA CSATLAKOZNI AKAR'BUDAPESTHEZ• ha délelőtt népes küldöttség járt a polgírmesteri hivatalban. A küldöttséget B r ü 1 1 e r Antii, Albertfalva község bírája vezette. Dr.S i p ö c z Jenő polgármesternél voltak és ott elmondották, hogy a községnek az a kívánsága, hogy csatolják a fővároshoz. Kérik a polgármestert, hogy ebben a törekvésben támogassa a községet. Dr.Sipőcz Jenó polgármester válaszában kijelentette, hogy a'közseg kivánsága teljesülésének, nagy akadályai vannak, a fővárosra nézve az ilyen csatlakozás nagy megterhelést jelentene, de ő ízért szívesen tanulmányozni fogja a kérdést./MOT/SZ. HÍREK . ,_..

t -—AZ ELSŐ MAGYAR RÉZPÉNZEK. A Magyar Numizmatikai Társulatf elolvasó ülésén Jeszenszky Géza ismertette az elsc magyar rézpénzekröl szolo tanulmányát. Az Árpádházi királyok uralkodása alat€lpénzverésünk kizárólag ezüstpénz veresére szorítkozott. Nálunk az első aranypénzt Károly Róbert király verette flórenci minták után. Az Árpádházi királyok korában az országban bizánci aranyak forogtak, melyeket elég sűrűn lelnek a föld alól előkerülő kincsek között. Egészen meglepő a rézpénzelonek a feltűnése ebben a korben. Az igen apró, fillér nagyságú ezüstpénzek mellett kétszeres átmérőjű rézpénzek kerültek forgalomba, mégpedig' kétféle kivitelben. A

z egyik nyilván bizánci behatások alatt készült. Előlapján kettős trónuson két király alakja látható, Rex Béla és Rex STS felirattal. Az STS kétségtelenül Stephanus rövidítése. A hátlapon a gyermekjézust tartó Szűz Mária alakja látható Sancta Maria felirattal. A másik fajta rézpénz ennél valamivel kisebb.Ennek is két Változata van, s ezeknek ugy az előlapján, mint a hátlapján olvasna* t atlan keleti irás látható. A numizmatikával foglalkozó tudósok a rézpénznek feltűnését kezdetben a tatárjárást követő idők országos nyomor- val akarták összefüggésbe hozni, s a pénzeket IV.Béla és V.István uralkodóknak tulajdonították, teljesen téves alapon, mert verés! technikájuk sokkal korábbi Időre mutat. Rost

i Zsigmond IV.István pénzeinél: mondja ezeket a pénzeket és azt áll-Itja, hogy azokat Bizáncban verték, Réthy László hasonló megoldást talál helyesnek. Az előadó megállapította, hogy a pénzeket nem Bizáncban, hanem feltótlenül Magyarország területén verték, amit a biz'.nci pénzektől k eltérő verés! technikájuk és a rajtuk alkalmazott pénzverőjegy-rendszer I tonnáit, áh ezüst pénzekkel való szakszerű összehasonlítás arra mutat,hogy a rézpénzek:-.t III.Béla király idejében verték, aki talán elhunyt bátyja, i III .István emléke Iránti tiszteletből alkalmazta ezeken a pénzelten bátyja nevét. Arra vonatkozóan, hogy az uralkudót mi Indította a rézpénzek verésére, elfogadható adat nincs. Homályos a keleti felírású rézpénzek kérdése is, csak annyi bizonyos,hogy hazai veretekTmáshol elő nem fordulnak.Mind a kétféle pénzt főképpen a Duna-Tisza közében lelik nagyobb számban./HOT/E• ~r */u űk.* <^ /1