Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-26 [026]
MAGYAR OKSZ.-GOS TUDCSITO K é z 1 i r a t . Cj 1 J f Tizedik kiadás. Budapest, 1929. november 26. XI. évfolyam, 27C. szám. ACÉLOSSÁ ES 3IKE3LDUSSÁ KELL JAVÍTANI A MAGYAR BÚZÁT. HOGY FELVEHESSE A VERSENYT A KANADAI lí AMIT CB A BÚZÁVAL. - A MAGYAR KCZGAZD \3AGI TiR SAS ÁGBAN KEDD N ESTE FOLYTATTÁK A MEGKEZDETT BUZAANKETET, A Magyar Közgazdasági Társaság a magyar buza minőségének megjavítása, a vetőmagvak nemesítése és a buzaértékesltő problémáiról ankétet hirdetett, amelynek megynité előadását mintegy két héttel ezelőtt H an k ó c z y Jenő a magy. kir. Lisztkiserleti Intézet igazgatója tartotta meg. Az előadás felett vita indult meg, amelyben eddig számosan vette 1 ' mér részt, közöttük V a r g h a István dr., a konjunktúra kutat 0 intézet igazgatója is. Kedden este folytatták-a Magyar Közgazdasági Társaság Alkotmányutcai helyiségében az enkétet. Az ülésen Eber Antal székesfővárosi '... hatésági bizottsági tag elnökölt és megjelent a magyar közgazdasági élet szá" mos kitűnősége, az OMGE és Tőzsde, valamint a gabonakereskedelem és a Kereskedelmi és I atkamara reprezentánsai, bankférfiak és mindazok, akik a Magyar búzával bármilyen vonatkozásban foglalkoznak. A mai vitaülés első előadója S r a s s e r Alfréd tőzsdetanácsos, a Strasser és König gabonagykereskedö cég beltagja volt, aki megemlékezett arrói, hogy két esztendővel ezelőtt megütközést,keltett a gazdakörökben a.gabonakereskedőknek az a véleménye, hogy külföldön a tiszai buzaert sokkal alar.sonyacb arat lehet lerni, nanS az elsőrendű mamitóba búzáért, holott a gazdakörök felfogása szerint a tiszai buza legalább is egyenrangú minőségű a világhírű kanadai búzával. Amikor a gabonakereskedők pláne azt az állitást kockáztatták meg, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tiszai buza még a harmadrendű mamii.óba buza minőségét sem éri el, - egyenesen hazaárulással vádoltak meg a magyar gabonakereskedőket. Azóta ez az állítás sajnos, száazzázalékig bebizonyosodott, hiszen nem kisebb s zaktekintély á llapitotta m eg , min" a ráágyar királyi lisztkiserleti intézet igazgatója, A lisztkiserleti intézet kísérleteinek mindenesetre meg lesz az a jótékony eredménye, hogy a magyar gazdaközenoég minden erejével arra törekszik majd, hogy ezt a hátrányos helyzetet mmel hamarább megjavítsa és a magyar búzát újra versenyképessé tegye, A magyar buza minőségevei a külföldi piacokon az utóbbi időben nem voltak me; elégedte és igy a búzaexport sajnálatos pangásnak indult. A malmok a maguk hatásköreben mindent elkövetnek, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, a tavalyi búzával keverik az iidei búzát, hogy a liszt minőségét valamiképen feljavítsák. Svájc azonban pl. csak a legjobb buzamárkákat keresi, a kiválasztott minőségekért két és fél pengővel is többet hajlandó fizetni, nyolcvan kilogrammonként, mint az átiagos tiszavideki búzáért. Olaszország, ak ugyancsak acélos búzára van szüksége, az osztrák malmok pedig sz ámos' esetben storníroz ták a már megkötött üzletet, mert a magyar buza nem feleit meg igényüknek és a. malmok inkább sokkal magasabb árakon vásároltak, prima minőségű kanadai búzát. Világszerte lázasan keresik a sikérdus és acélos búzát, ugy, hogy már egész feleslegünket el tudtuk voj.na helyezni, és pedig igen magas áron, ha er. nek a követeimenynek a magyar buza pillanatnyilag meg tudna felelni. Az előadó ezután visszatér arra, hogy Hankóczy igazgató kétfelé módot ajánl a búzaminőség megjavítására. A Lisztkiserleti Intézet vezetője elsősorban azt a módszert aj ml ja az illetékes körök figyelmébe, hogy az ország különböző részeiben termelt búzát közös tárházakba tárolják, ahol a bevált kanadai módszer szerint osztályozzák a különböző kvalitásokat. A második ut amely a buza megjavításához vezet , az igazgató szerint: a talajviszonyok és a csapadékviszonyok fihpy&ffeembevetelével a vetőmagvak nemesitése. Az Így nemesitett, legkiválóbb és legjobb minőségű vetőmagbuzát szét kellene osztani a termelek között és annak termelését a leghatásosabban előmozdítani. Az előad szer.nt az első módszer a magyarországi viszonyok között nem vezethet célra. Magyarország átlag", búzatermése ugyanis 21-22 millió métermázsa, ebből „.mintegy 6-7 milliómétermázsa buzafelesleg kerül exportálásra. Ezért az aránylag csekély kvantumért nem érdemes egy ilyen nagy apparátussal és hatalmas költséggel f elállit/h'avio tárházat létesíteni, mert a közös térházban elhe.y ezendő buza métermázyáját a kezelés legalább 95 fillérrel megdrágítaná és ezt a ha' t almás többköitsé get sem a vidéki, sem a fővárosi malmok nem birnák el, a buza megdrágítása nélkül. A második utat, a búzaminőségek intézményes feljaviA t taxát az eloade nemcsak helyesnek, hanem rendkívül sürgősnek is tartja. Semmi esetre sem lehet a vetőmag megnemesitésével h-6 évig várnunk, hathatósan, gyr an • s gyökeresen kell a helyzeten yavltani, a kormánynak esetleg kényszeres2 közökhöz kell nyúlnia, hegy a gazdáknak az igy megnemesitett vetőmagvak eltre/Fölytatása következik:/ nD<c7Árcns i F\JÉ!TÜR V I f
