Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-25 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TRTÍOSITO, Kézirat, f- Negyedik kiadás. _ ' -f á^ : _ i Budapest, 1929. november 25, ' XI. évfolyam, 269. szám,­/A KIOSZ jubileumi közgyűlése. Folytatás 1./ hogy az ahhoz fűződő tradiciók követésével átmentse a magyar iparosságot a múltból egy szebb jövőbe, Ozettler Jenő elnök mondott köszönetet a miniszternek, akit a nagygyűlés percekig állva•ünnepelt, majd B u d János kereskedelemügyi miniszter beszélt a magyar iparossághoz; .. Nem barátja a jubileumi összejöveteleknek, de mégis öröm­mel jött ide, mert itt valójában nemcsak egy szövetségről,hanem egy gondo­latról, egy eszme jubileumáról van szó. Voltak e társadalmi osztálynak, a kisiparosságnak hibái,' de ezeknek a hibáknak az eredete mindifí az volt, hogy a magyar kézmüiparosság rettenetesen szét volt tagozódva, E szövetség a különböző irányzatok között megtalálta a helyes utat és ebben az össze­fogásban, mondotta a miniszter, erőt lát, hogy továbbra is helyesen Irányít­sa az iparostársadalom mozgalmait, hogy fejleszteni fogja a kollektivizmus­ból azt, annyit, amennyire az'egyéneknek szüksége van és erősíteni fogja az egyént a társadalom érdekében. Majd Így folytatta: - Elég már a programmokból, A programmot meg kell valósí­tani, A mai'nehéz időket kevés társadalmi osztály érzi annyira, mint a kéz­müiparosság. Vannak különböző tervek a kisexisztenciák megerősítésére,-.... /a'nagygyűlés soraiból többen éljenezni kezdenek: Éljen a kézmüveskamara!/ **«,. /^nnak nevezzen-e,—fölytatta a kereskedelmi miniszter — vagy se, nem tu­dom, de feltétlenül {szükségesnek tartom, hogy az iparosság valamilyen köz­ponti szervben tömörüljön. Be tessék ezt a munkát alul, az Ipartestületek­nél megkezdeni. Igenis akarok egy központi szervet, amely az egyetemesség érdekeit képviseli felfelé ós lefelé is, A gyáripar•kibontakozása országos érdek, de a gyáripar megerősödése mellett egy életerős kisiparosságra is szükség van, ahol mind a:kettő megvan, az a helyes iparfejlesztő politika. A kereskedelmi"miniszter ezután beszélt a fogyasztóképesség növelésének szükségességéről, majd általános figyelem közepette vázolta azt a program­mot, amellyel a kormány a kisiparosság segitsógére akar sietni. Bizonyos in­tézkedések már történtek, mondotta, Így. például elrendeltem a csaknem ingye­nes anyagvizsgálatot, amire nagy szükség van*, mert eddig beszerzés tekin­tetében teljesen ki voltak szolgáltatva a kisiparosok. Nem lehet•megeléged­ni a• kisiparosok apró-cseprő gijtfmogatásavai, Sn - mondotta- eresebben akarok a hóna alá nyúlni a kézműiparos társadalomnak a hitelellátás tekintetében is. Életerős exisztenciákat akarok, nem olyanokat akik támogatásra szorul­nak. Meg akarom erősiteni azokat a szervezeteket, amelyeknek a hitelellátás a célja, elsősorban az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét, az IÖKSZ­©t, hogy'hathatósan tudjon segitéségére lenni tagjainak. Hathatósan akarom a jövőben védelembe venni a kisipari érdekeket a közszállitásqk végrehajtá­sánál is és bizonyos százalékát a közszállitásoknak a kisiparos oknak fogjuk futtatni, Intézményesén akarom bevonni és be Í3 fogom vonni a közszállitá­sckba a kisipari termelést,' Nem 'mondomj- folytatta a minis zter—hogy máról holnapra megtörténik mindez:,, csak- fokozatos haladással, de gyorsabban, mint általában hinni lehetne. Ezután azt fejtegette, hogy a gyáripar mel­lett is megvan a kisiparosság létjogosultsága, sőt versenyképes isUehet még export tekintetében is. Nem olyan exportot akarok látni,-hogy legjobb kisiparosaink a vádoroljanak ki külföldre, hanem áruikat akarom exportálva látni, ezért meg kell oldani az exporthitel kérdését is. Különös gondot kivan forditani'az építkezések kérdésére is, amelytől negyvennél több ipar­ág kenyere függ. A népjóléti és pénzügyminiszter urakkal együtt foglalkozun 1-" e kérdéssel és réméle, hogy'fogunk valamely módot találni, hogy a negyvennél több iparág munkához jusson. Azzal fejezte be, hogy az állam meg fogja tenni a kötelességét, s e tekintetben kéréssel fordul a fővároshoz is. Tagadja, f\ hogy támadta volna a fővárost, nem szokott támadni, csak kérni. Elismeri, J hogy a fővárosban megvan a készség az együttműködésre. Nincs ellentét az a állam és a fővárcaközött, csak vegyük elő a kérdést és tárgyaljuk le komo­ly, lyan. Csupán az a'kérése a fővároshoz, hogy a 30-35 üzemet, amelyre nincs 1) feltétlenül közérdekből szükség, mielőbb likvidálja. Az iparosságot pedig V arra kérte, hogy ne várjanak mindent az államtól és a fővárostól, jöjjenek (] rá, hogy összefogásukban mekkora erők rejlenek. Legyen egység, maradjon uralkodó a keresztény és nemzeti gondolat, de nem szabad kirekeszteni a mun­kából senkit, aki dolgozni akar. /Folyt.köv, ( \ » T'J'í-- Kit" v-. M m \

Next

/
Thumbnails
Contents