Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-23 [026]
MAGYAR ORSZÁGOS TüDOSITO Budapest, 1929, november 23. iv*' Xt« évfolyam 268'. szán. EGYHÁZI HÍREK /A DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE F ö 1 y t a t á s .3./ "Az-, egyházpolitikai vita helytelen téjegfgCTÍ forgott. "~ - Egyházpolitikai téren az utóbbi időben a hangulat szokatlanul ideges volt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a tiszta elvi álláspont elttosédiék és az egyedül helyes, történelmileg adott felfogás felelős ód közjogilag sz ábályóa érvényesítése helyett> a napisajtó pörpatvarává váljék közéletünknek ez a legfontosabb és legkényesebb kérdése. A vita egészen helytelen tótelek körül forgotti s a kérdések igy állíttattak fel: A protestánsok hazafiságától elvárjuk* hogy minden áldozatot elhordozzanak és riinöeh sérelmet eltűrjenek a jő""békesség érdekében* Még az a tétel is járta*"hógy a református egyháznak kétféle egymással szembenálló egyházpolitikája vant .égy agresszív és egy konciliánfl megalkuvó, s'kísérletek tétettek nrrajpázve, h*gy' ez a két irány szabadón mérkőzve,egyik megszerezze magának a református' közvéleményt. Azt a tételfis felvetették, hogy ki kezdte a harcot: az-e, aki hangosan tiltakozott, vagy aki csöndesen és rendszeresen támadott? " Tévednek azok, akik meghasonlást tételeznek fel, vagy akarnak szítani . a református egyház különböző tén yezői között. Ü - Legyen szabad a helyes'orientáció kiindulópontjául megjelölnöm a konvent! elnöki tanácsnak 1929.október 26-án hozott egyhangú határozatát. Ebben kifejezésre jutott egyrés'zt az, hogy csak egy magyar református egyházpolitika van; az, amelyik egyenes folytatása a XVT.-XVII. század nag7f~ szabadságküzdelmeinek, a reformkor tiszta és magas eszmei felfogásának, a Ferencz József-éra nemzeti és pozitiv szabadelvűségének, s jelenben a református egyház közjogi ós erkölcsi birtokállományának biztosítására, az egyház nagy missziójának akadálytalan érvényesülésére törekszik. Tévednek tehát azok, akik meghasonlást tételeznek fel,vagy akarnak szítani a református egyház különböző tényezői között,mert a módszerbeli különbségelmek látszata nem jelenti a lényegben való eltérést. De éppen ez a lényegbon való egyezés fogja magával hozni a módszer egységét is, amire nézve meg van a konventi elnöki tanács határozata óta minden r e ményen. - Továbbá azt is nog kell nodanon, hogy ni, protestáns magyarok,nencsak a r.iagunk' szánára csinálunk cgyházpolihonén a nemzet szánára, azaz olyan egyházpolitikát'akarunk csinalni, anoly ninden egyház igaz érdekét, a másik serélne nélkül, a nemzet főjavának parancsoló elve alapján kibánja szolgálni. Tehát azt várjuk és azt akarjuk, hogy ezt ninden jó magyar hazafi, bármely felekezethez tartozzék,magáévá tegye'és annak követése által a jog, a törvény és igazság'nagy ügyét szolgálja. Alaptörvényeink errevonatkozóan döntően határoztak, csak e törvények becsületes és hü végrehajtásáról van szó, az egyenlőség és viszonosság érvényesülés érői,a jogok ós kötelességek egész mezején. Éppen azért ellene vagyunk ninden olyan törekvésnek - akár öntudatos, akár öntudatlan amely egyik egyháznak akár hagyományok, akár a numerikus többség,vagy Ű hatalmi aspirációk alapján államegyházzá való átfejlosztését célozza.Kern is elsősorbnn a magunk", hanem'" a nemzet szempontjából. Mi igyis-ugyis ki) sebbségi egyház vagyunk,'s a kálvinizmus meg tud élni Olasz-, Francia- vagy l akár Spanyolországban is. Hanem azért, nett nemzetünknek századok során nog• szerzett erkölcsi javait, lolki épségét és belső szabadságát féltjük attól, hogy bármely egyház benne államegyházzá váljék. /Folytatása következik:/
