Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-22 [026]

Közirat. ÁJ'íO Tize n h a t o d i k kiadás. Budapest, 1929. november 22. """" XI. évfolyam, 267. szán. . WOLPP KÁROLY NAGY BESZEDET MOMDOTT AZ AUGUSZTA TELEPEN. A X. kerületi Keresztény Gazdasági Bs Szociális Párt Au^usztu^te­lepi körzete pénteken este tartotta huszadik ülését az Áugaazta telepi kulfcur. ház nagytermében. A nagygyűlésre eljött ff öl ff Károly is, ott voltak továbbá S é m a n n Mihály ésDöjrfler Lajos törvényható­sági bizottsági tagok, Schuszter stván törököri és Pét e r Jó z sef Auguszta jbelepi katolikus lel v észek^ a telep lakói igen na 0 y szám­ban, nemkülönben a szomskédos Pongrác-és egyéb telepek lakossága is, ugy hogy a kultúrház nagyterme szülőnek bizonyult. A nagygyűlést G á s p ár Béla dr. kerületi elnök nyitotta meg, üdvözölte Wolff Károlyt és a vondlgeket, majd azt hangoztatta, hogy Ma­gyarország integritását nemcsak területileg kell vi3szaállitani, hanem erkölcsi alapon is, a keresztény nemzeti gondolat hegyében. Utána Wolff Károly beszélt: •- Az öröm - mondotta -'nem tudja kihozni a lclkekböl az igazi kin-' cseket. Egész; ember csak az, aki fájdalmakon is átment, a köny szükséges valami, amely kihozza-a lélek nem Is sejtett kincseit. Egész ember csak az, aki az életben nemcsak nevejtettiji hanem sirni és zokogni is megtanult. Ezért ez a pajta ahol most beszélek, kedvesebb nekem mint sok fényes palo­ta, mert azok az emberek, akik összegyűltek a szenvedésekben es megpró­báltatásokban lettek egész emberekké. Büszke vagyok, hogy itt lehetk Önök között, mert akik itt vannak sirni is tudó emberek, akik az elet malmából^ a könnyek és fájdalmak jelenéből jöttek ide, hogy meghallgasenak egy em­ibert, meghallgassák az őszinte szót, ^gy érzem magam Önök között, mint a­hogy az első szazad keresztényei érezhették, amkkor a kereszténység heti ve még jelszó, hanem életprogramra, mert - mondotta - nem az eszmében van a bj ba, A Krisztusi programm, a Krisztusi eszme nem avult el, ragyogóan uj ma is, csak az emberek nem lepte 1 ' még ma sem a gyakorlati kereszténység útjára ahogy Krisztus akarta; Folyton azt halljuk, azt tanitjék az iskolában, szeresd felebarátodat. Ha az omeberek egyszer csak 48 oréra is betartanák ezt az igazságot, sok könnyet lehetne felszárítani. Ezután orrol beszélt, hogy ma megint azt hangoztatják egyre hangosabban, hogy addig nem lesz re­vizió és nem lesz Magyarország sorsában jobbrafordulás, amig nem fogadjuk el az: „ úgynevezett nyugati demokráciát. Utalt arra, hogy Károlyi M hály kom nya ennek a nyugati demokráciának elvi alapján állott és soha ném jutottunk volna oda, ahol most vagyunk, soha nem diktáltak volna ránk olyan békét, mint amilyent ránk erőszakoltak, ha nem az a kormány lett vo.1 na, akkor, ha. «. , nem az a politika lett volna uralmon. A nyugati demok­rácia alapján állanak azok a hatalmak is, amelyek meg ma is életünkre tör­nek de egyébként is mi igen is a demokrácia alapján álliink. Nem tartom de­mokráciának - mondotta - azt a demokráciát, amely fajA jellegű, azt sem fogadhatom el demokráciának, amit a szabadköraüvespáholyok hirdetnek, Kris? tusi demokrácia az, amelynek az alapján állunk és ki meri azt állítani, hogy ez útjában áll akár a revíziónak, akár a nemzeti feltámadásnak? Ki me ri azt állítani, hogy a keresztény nemzeti gondolat árt a w revíziónak, vagy a jóvátételi kérdésnek? A belpolitikai kérdésekről szólva azt hangoztatta Wolff Károly, hc; ezen a téfeft is csak a keresztény nemzeti gondolatban látja a lehetőségek garanciáját. Örömmel látja, hogy vannak keresztény tömegek, amelyek hisz­nek abban, hogy a keresztény nemzeti gondolat a reális alap és ezen lehet a jobb jövő utjjin tovább haladni. Ez a tudat azokat, akik a keresztény nemzeti programm alapján állanak, mégjobban kötelezi arra, hogy nagyobb 1 gyekezettel dolgozzanak. Az én politikám - mondotta - a keresztény Budapest és a keresztény Magyarország, •'-'ehet hogy vannak nehézségek, lehet hogy nem tudunk mindent megvalósítani, de kérdem, lehet-e programmot tiz év alatt teljesen keresz tül vinni? Hiszen Magyarországon ötven éven át kerteltek, nem merték ki­mondani, hogy^ keresztények és ma ujna kertelni kezdenek. Félnek attói,hog; az ország 95 fc-os keresztény lak°sságával szemben megharagszik \ .a ném ke­resztény 5 ^-lék. Hirdetem és hiszem, hogy akkor lesz béke igazán, ha a zsidóság is "belátja a keresztény nemzeti gondolat jogosultságát. Ha ők Is magyarok akarnak lenni, ismerjék-el a 95 %~os többség kogait. /F 0 lytatáda következik:/

Next

/
Thumbnails
Contents