Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-15 [026]

MAGYAR 0E8ZA3ÜS TUDÓSÍTÓ K .. z 1 r a t , jf'l Tiz enhe ted.ik kiadás Budapest, 1929. november 15, •> XI. évfolyam, 261. szám. ÉBER ANTAL ELŐADÁSA A KERESKEDELMI OKTATÁS REFORMJÁRÓL, A Magyar Cobden Szövetség a Kereskedelmi oktatás reformjáról ankétot rendez.Az ankét beveztö eleadasát-pénteken este tartotta meg Éber ^Antal a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója és a székesfőváros törv4nyhat°ságának tagjai. Az előadáson megjelentek többek közöttFURÉBL Győző és LMOT TE Károly székesfővárosi tanácsnokok, TORMAY Béla a postatakarékpénztár vezérigazgatója. MÁDARASSY BECK GYula báró, NAGY Zigmond, DENGL János, ERNEY Károly, SZAKÁLL Zá gmond, STEIN Emil, KALMAN Henrik, «* ^.SZTÉRÉMÍI Sándor báró, ZUFPÁN Vilmos, VIGK Albert, HEINRICH János, SZELL Jenb, HAUER Gyula, DÁNOS Árpád, SZEIL.CS Imre, GYULAI Tibor, FAUNZ Sándor, HOLZER Sándo^és számosan mások. Az előadást K a 1 a s i - F i s c h e r O

ao

n elnök nyitotta meg, 'aki rámutatott, hogy E b e r Antal a kereske elmi szakoktatás problémáját ali posan ismeri, elméleti és gyakorlati tudása alapján hivatott exponálöja a kérdésnek. Ezután E b e r Antal tartotta meg előadását, amelynek során ramu- . itatott, hogy a felsőkereskedelmi iskolák száma a nagymagyar ország 1 számhoz képest alig csökkent, a tanulokjszáma pedig aránylagosan jelentékeny emelkedést nutatt. Az iskolák fenntartási*

1 költsége viszont a békebeli 950 ezer pengőről 1,950.000 pengőre emelkedett. A tanulók tanulmányi szinvonala ezzel szemben szomorú hanyatlást mutat . A hanyatlásnak számos oka van, amelyek között elsohelyen szerepel, hogy a tanterv túlságosan elméleti és alig helyezagyakorlati szempontokra súlyt. Az általános kultúrát terjesztő tanulmányok elötérbeállitása mellett alig jutt idó a gyakorlati tárgyak oktatására. Szomorú eredmenye ennek, hogy a kereskedelmi iskolákat elhagyó fiatalság az életben nem képes elhelyezkedni, A testnevelésre például ugyanannyi tanórát forditanak, mint a kereskedelmi számtanra, a gyorsírásra négy éven át összesen heti öt óra jut , a gépírás pedig még ma sem kötelező tantárgy és összesen egyetlen évfolyamon heti két órában tanitják. Két idegen nyelv tanítása is kötelező, holott a tanulok egy idegen nyelvvel sem birkóznak meg. Kifogásolta ezenkívül az előadó, hogy a kereskedelmi iskolák semmi összeköttetést nem tartanak fenn a gyakorlati emberekkel. Tanulmanyi tanácsokat kellene minden kereskecelmi iskola mellé szervezni, gyakorlati emberekből, akik irányítsák az oktatás gyakorlati részét és a vizsgákon ellenőrizzók az elért eredményeket. Gondoskodni kellene továbbá - folytatta az előadó - a nem kielégítő tankönyvek mellőzeséről és etek helyett keveset , felölelő, de világosan ós ti SS. tán oktató tankönyvekre volna szükség, Helytelen alapon történik a tanerők kiválasztása is. Az autonómia jogait tiszteletben kell tartani, de ezek a jogok nem terjedhetnek oda, hogy protekciós begolyások alkalmatlan tanerőket juttasanak a kereskedelmi iskolákba, az alkalmasak pedig protekció hijján nem tudnak katedrához jutni. Nagy derültség közben ismertet,ett É^er Antal néhány érettségi feladatot, amelyekből, az derül ki, hogy egyes tanárok nincsenek tisztában a gyakorlati elet folyásával. Van olyan tétel, amely arról beszel, hogy a Hazai Bank vazelint vásárol és ad el, egy másik érettségi tantétel azt a feladatot példázza, hogy mennyit keres például a ^esti id

agyar Kereskedelmi Bank azon az üzleten, ha egy debreceni tojáskereskedő megbízásából bizomenyban ad el néhány száz tojást, /Nagy derültswgl/Ugyancsak nagy baj, a kereskedelmi iskolai igazgatok kiválasztásának mai rendszere. Hivatkozik olyan iskolai értesítőkre, ,amely ékben pl, az egyik ker'-skod Imi iskola igazgatódnak öndicsérete foglaltatik,vagy amely hosszan számol be arról, hogy a tanév folyamán milyen sikerrel adták elő az iskola tanulói az egyik tanárnőnek "Gratulálok az U

J egyenruhához" cimü alkalmi szinmüvet. /Nagy derültség!/ - Nagy baj az is, hogy a tanterv keszitese és a tanterv megtartásának ellenőrzése a kultuszminiszterre van bizva és ezzel szemben a kultuszminiszter se. .minemű befolyást nem gyakorolhat arra, hogy kik legyenek a tanerők és kik legyenek a kereskedelmi iskolai igazgatok. A kereskedelmi intézetek igazgatói közül Budapesten mindössze egy igazgató van, aki kereskedelmi szakba vágó tantárgyat ad elo, a többiek mind az általános műveltség körébe eéő tantárgyakat preleg lják. Az iskolák önképzőköreiben mindennel foglalkoznak, csak közgazdasági kérdésekkel nem. Az önképzőkörök műsorán táncjelentettek, zeneszáA mok es előképek szerepelnek. Az évi jelentések, az iskolai értesitok tele van.^j nak útleírásokkal, iskolai ruházatokról szóló értekezésekkel e s hasonlókkal. •f /Folytatása következik:/