Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-21 [026]

Budapest, 1929. november 21. (As —""* XI c évfolyam 266,szám. A KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYT TÁRSULAT VÁLASZTMÁNYÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁS^ A BADACSONY ERDEKEBEN. A Kir.Magy.Természettudományi Társulat választmányi ülésén, a geológus választmányi tagok jelenlétében, általános érdeklődés"közepette G o m b o c z Endre első titkár beszámolt arról a mozgalomról, melyet rész­ben a Természettudományi Közlönyben dr,S o ő s Lajos tollából megjelent * ! Siralmas ének" cimü közlemény, részben Herczeg Ferenc megjelent cikkei in­dítottak meg a balatonmenti bazaltkupoknak, . mint természeti emlékeknek a megvédése érdekében. Felkérte a választmányt, foglaljon állást" ebben az ügy­ben, különösen abban az irányban, hogy a balatonmenti bazaltok nem pótolha­tók—e máshonnan származó bazaltokkal? H u t y r a Ferenc alelnök hangsúlyozta, hogy a társulat már a múltban is állástfoglalt a vandál pusztitás ellen és most is a legerélye­sebb lépéseket sürgeti. Hasonló értelemben nyilatkozott M á g o c s y ­D i e t z Sándor alelnök is. Szcntagh Tamás, a Földtani Intézet ny.igazgatója, ki­fejtette, hogy a balatonvidéki bazalthegyek mostani állapotának megóvását szükségesnek tartja, A hegyek külsejének megvédését nem akaszthatja meg a kötérmeiés szüksége, mert kövezésre, zúzásra alkalmas kőzetanyag a Bakony­hegység más részében is termelhető, de termelhető a Mátra hegységben is, Közgazdasági tekintetben tehát a balatonparti bazalthegyek pusztítását csa­kis vasúti vonal közelsége támogatja. Az idegenforgalom ügyében is kívána­tos a párjukat ritkító, szép bazalthegyek épségben tartása. A kőzet szilárd­sága a kövezaanyag tartósságára nem eléggé döntő 3 A kőzetnek a 'ruganyossá­ga, vegyi összetétele is igen fontos. Ennélfogva a balatonvidéki bazaltkő­zet elsőrendű nyomási szilárdsága nem igazolhatja kivételesen annak egyedüli felhasználását. Végül hangoztatja a természeti szépségek törvényes védelmé­nek szükségességét. P á 1 f y Móric, a Földtani Intézet ny.igazgatója, szintén a társulat logerélyesebb állásfoglalását ajánlja ti balatoni bazaltkupok és különösen a Badacsony megvédésére. Szerinte nelytelen a felfogás, hogy utbur­koló anyagnak csak a legnagyobb nyomásszilárdságú anyagok a legjobbak, nmeny­nyiben bizonyos nyomásszilárdság mellett a kőzeteknek" Igen sokféle feltétel­nek kell megfelelniök, A mállásnak való ellenálláson kivül főkövetélmény bizonyos szívósság is, ami a bazaltok egy részében csakugyan megvan, de igen sok a rideg és könnyen málló bazalt is. Igy az általános fel­fogással szemben hangsúlyozta, "hogy a bakonyi, sőt az összes badacsonyi kő­zetek sem megfelelők minden tekintetben^ ellenben a Cserhát és Mátra piroxén­andesitjei között is feltétlenül akad olyan, ami a bazaltokat helyettesit­heti, még kockakövek készítésére is 0 ' ' V e n d 1 Aladár műegyetemi ny P r»tanár, kifejtette, hegy a bazaltok nagy szilárdságúak, még akkor is, ha esetleg a mállási f oly amat okn ak v ev_;sbbé ellenállók, emellett rugalmasak is<, Ha a kőzetek minősítésében a főszerep a nyomószilárdságnak "jut, minél'nagyobb nyomószilárdságu a kőzet, annál jobb minőségűnek szokták tekinteni. A kőzetek mai szokásos vizsgálata a fágyás hatásán kivül más mállási folyamatra alig terjed ki. Innét ered, hogy néha'nagy szilárdságúnak meghatározott bazalt a gyakorlatban nem elég ellenálló. Mivel a "szilárdság a döntő, ezért a kőbányavállalkozék elsősorban a bazaltot karolják fel. Egyes" piroxén andesitek azonban, pl.a Cserhát, Mát­ra területén levők, ha talán kisebb'nyomószilárdságuák is, a mállási folya­matoknak nagymértékben ellenállának. Valószínű, hogy kellő kőzettani - és nemcsak szilárdsági - tanulmányok alapján piroxén andezitjeinknek egyrésze képes volna helyettesíteni a bazaltot, különösen a makadám- és topekautak készítésében, sőt részben még a kis bazaltkockák helyettesítése is remélhető. ] A kőzetek minősítését tehát a szilárdságvizsgálaton kivül kőzettani, s a mái­lási folyamatokkal kapcsolatos kémiai tanulmányokkal kiegészített vizsgáló­ig tokra kellene alapitani. - Többek hozzászólása után a választmány határozat­1/ ként kimondotta, hegy a természet védelme érdekében eddig folytatott munkáját l a legerélyesebben folytatja és a felsőbb Jau óságokat a Természettudományi Tókrsulat által már évek éta'sokszer sürgetett természetvédelmi törvény mielőb­bi alkotására ujbél felkéri. /MOT/E.

Next

/
Thumbnails
Contents