Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-20 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é zI r a t. . T i z e n o g y c a, i k kiadás. Budapest, 1929. november 20. JJ XI. évfolyam 265, szám. PESTVÁRMEGYE, /Az uj vármegyei törtvényhatóság közgyűlése„ Folytatás 5„/ E teremben, ahol egykor sasok küzdöttek, meg fogjuk őrizni az objektív hangot és tartózkodunk minden személyeskedéstől. Mi itt Kossuth Lajt. s politikáját akarjuk követni, amelynek sarkköve, hogy a nemzet, a nép és az ország a népé. Mi az autonómia alapján'állunk és érettnek tartjuk a magyar népet arra, h'-'gy sorsáról önmaga döntsön. Ennek a kis magyar népnek propagandanépnek kell lennie, hogy az elszakitott testvérek,a magyarok, a németek, a rutének, a szerbek, a románok, a horvátok, a tótok lássák a határokon tul, hogy itt jot>b, itt több a szabadság, bővebb a kenyér, hogy itt az ország vezetői a nép érdekében dolgoznak. Az ahitünk, hogy a kicsi propagandaországban minden­kinek Magyarország feltámadása"" érdekében kell dolgoznia. Meg kell szüntetni' azt a lehangoló jelenséget, hogy itt már-már mindenki sirva tallóz, aki él, A közterhek alatt roskadozik a gazda, a nép nem tudja eladni terményeit, nagyobb a termelési költség, mint a piaci ár, a kisiparos visszadja igazolvá­nyát és napszámos sorba sülyed, a középosztály vérzik, a gazda kilátástalanul küzd a napi gondok között és a gyárak kapuján munkásfelvétel helyett azt hir­detik, hogy a kihalt gyárak lebontják ós a gépket, mint ócskavasat bocsátják áruba, A legszigorúbb kritikával fogunk vigyázni minden pengőre, mondotta, nemcsak a vármegye, de a községek Eletében is, ahol szomorúan kell meg'­állapítani, hogy több tisztviselő van,mint a régi kánaáni Magyarországon. /Ellentmondások,/ Nem állunk szemben a tisztviselőkkel, de azt a politikát' képviseljük, hogy a tisztviselő van a népért és nem a nép a tisztviselőért. Azzal fejezte be, hogy az ellenzék dolgozni akar a vármegyéért és Magyaror­szágért ós a magyar Hiszekegy lobog minden cselekedete előtt. Hisz Istenben ­hisz &/hazában, amely mindenkié és hisz , egy örök igaz, ágban, amely szegény­nek és gazdagnak egyformán szél és hisz Magyarország feltámadásában, amely a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméjében fog újjászületni. k . Fábián Béla beszédét a közgyűlés minden oldalán megtapsolták és sokan gratuláltak a szónoknak, utána a szociáldemokraták részéről Mi­hályi Ferenc beszólt és azt hangoztatta, hogy most jelennek meg először a vármegyén a munkások, földművesek és a kis3mberek képviselői. Ezek az ér­tékes elemek eddig nem voltak részesei az önkormányzatnak. A szociáldemokrata frakció az általános egyenlő és titkos választói jog és az aránylagos képvi­selői rendszer hive és kijelenti, hogy a mostani választási rendszert pártja reakciónáriusnak tartja, /Nagy zaj és ellentmondások„/ A szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tagok a törvény eszközeivel é-s a törvény keretei között kivannak dolgozni a nép boldogulásáért. Nem akarnak többé néma gyer­mekek lenni, akiknek anyjuk sem érti meg szavát. Mihályi Ferenc beszédét sűrűn szakítják félbe a közbeszólások, mire igy folytatja: - Az urak ugylát­szik nem akarják meghallgatni törekvéseinket, de sem a meg nem értés, sem az egyoldalú hatalom nem képes a feltörekvő népi erőkkel szembeszállni. Ezután Mihályi kifejtette programmjáti a szociáldemokraták kívánják az ipar, kereskedelem és földmüvelés talpraállitását, a város ós a falu dolgozói kö­zötti megértést, a falu ós a város közötti körforgás harmóniáját, kivánjaK a jobb közigazgatást, azt hogy a vármegye legyen népének nevelője és istápolója. Szociális intézményeket sürget, tüdőgondozókat, kórházakat, szü­lőotthonokat, a faluk orvosi ellátását, a mentőügy fejlesztését, anya- és csecsemővédelem kitér jesztósót., csatornázást, jó ivóvizet, amvunkav iszony ok egységes szabályozását, lakásépítést, elsősorban a cselódlalcások ügyének rendezését, a tüz, jégkár és állatbiztosítás egységes szervezését, jobb uta­kat, jobb közlekedést, fásitást, gazdasági kisvasutakat, a mezőgazdasági s\ termények értékesítésének organizálását, talajjavítást, a belterjes gazdál;­u 1 kodás előmozdítását, megyei takarék létesitését kisemberek számára, iskola p. épitést, az iskolai népoktatás kiterjesztését és progresszív adórendszert. y Azzal fejezte be, hogy a szocialista ellenzék azt akarja, h»gy a jxbb sorsra / érdemes magyar nép értékes tulajdonságai kifejlődhessenek, az egész Magyar ­rrszág javára, /Folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents