Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-02 [025]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ* I Kézirat, - Nyolcadik kiadás. Budapest, 1929. november 2. ** ^ XI. évfolyam, 250. szám.MEZ ÖGAZDAS35G • 9 MENNYI KÖZTERHET VISEL A MEZŐGAZDASÁG? A magyar földbirtok közterhei, amelyhez az állami adók, a helyhatósági adók és egyéb közterhek tartoznak, a háború előtt 1913-ban kat.holdankint átlagosan 5 és fél pengőt tettek ki, 1927-ig a közterhek 12,28 pengőre, tehát a békebelinek több mint kétszeresére emlkedtek. A gazdaságok jövedelmezősége ez alatt az idő alatt a számtartási adatok alapján kimutatott eredmények szerint a holdankénti 25*34 pengőről 14,60 pengőre, vagyis éppen a felére csökkentek, „<*z elért jövedelem, amely a mezőgazdaság, teherbiró képességének a kifejezője, tehát azt mutatja, hngy ez a látszólagos kétszeres teher a valóságban a mezőgazdaságnak nem kétszeres, hanem négyszeres megterhelést jelentenek. Több mint száz különböző viszonyok között dolgozó nagy, közép és kisbirtok számtartási és üzemi adataiból feldolgozott eredmények azok, amelyeket az OMGE, mint a válságstatisztikai adatgyűjtésnek' eredményét, most teszi közzé a Köztelek mai számának külön mellékleteként•/MOT/B* KÓBOR TAMÁS ELŐADÁSA A OOBDENSZÖVETSEGBEN, A Magyar Cobden Szövetség szemináriumában november 5,-én, kedden este Kóbor Tamás "Sajtó és Igazság" cimmel előadást tart, A nagy érdeklődéssel várt előadást a Magyar Kereskedelmi Csarnok /v. Szabadság-tér 12,/ előadótermében tartják és pontosan 7 órakor kezdik meg, /MOT/B. ELŐADÁS RATHENAÜROL A COBDEN SZÖVETSÉGBEN, pénteken este a Cobden-Szövotség szemináriumi előadássorozata keretében H a v a s Miksa dr. tartott előadást Waltér R a t h o n a u-r ól, Tíülönösen kiemelte jellemének azokat a vonásait, melyek csalódások, igaztalanságok közt is az önzetlen, a hazáját szerető és annak javáért küzdő férfit jellemzik. Első csalédáset az volt, hogy kitűnő minősitése, pompáson megállott vizsgája után sem neveztek ki lovassági tisztnek, Ms téren kereste hazája szolgálatát s fényes tehetsége ragyogóan érvényesült, bármire vállalkozott. Eszméit nagy látókörrel hirdette s a figyelem reá terelődött. Rátermettségének nagyszerű bizonyitéka az, hogy a béke csendes éveiben már látta a jövő veszedelmét. Változtatni akart a gazdasági renden, nehogy bekövetkezzék a felfordulás, amelyben a gazdagok jlveszitenek mindent s a proletárok nem nyernek semmit. Hirdette, hogy erkölcs nélkül nincs boldogulás, s ellenfelelnek ezt kiáltotta: A legnagyobb érték, a legnagyobb erény, a legnagyobb erő: a szeretet! Ars előadó vázolta Rathenau munkásságát, A háború alatt, amikor a hadügyminiszter reá bizta a nyersanyaga beszerzést, ezen a téren nagy eredményeket ért el. Ezért mondták róla a franciák, hogy a háborutRathenau hosszabbította meg. Ismertette ezután az előadó Rathenau munkásságát, majd 1922 júniusában 55 éves korában bekövetkezett tragikus halálát. Amikor meggyilkolták, Lloyd George ezt mondta: "Ez a gyilkosság olyan, mintha Németország öngyilkosságot követett volna el!" Az előadót a hallgatóság hosszasan ünnepelte, /MOT/B, MUNKÁSBALESET, Szombaton délben a Námetvölgyi-ut 69, szám-uház festésén dolgozott Mell e r József 25 éves festősegéd és S z á n d y József 25 éves lakatossegéd, A létráról négy méter magasságból mindketten leestek, LIellernek a bal lába bokában eltörött, S z á n d y pedig horzsolásokat szenvedett, A súlyosan sebesült festősegédet az Uj Szent János kórházba szállították, a lakatossegédet pedig első segitségben részesitették a mentők.