Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-04 [025]

AZ ÖRKÉNYI HENTESMESTER ÜZLETEI, SZERELME ÉS SZÁNDÉKOS EMBERÖLÉSI ÜGYE A TÁBLA ELŐTT. Néhány évvel ezelőtt a harminckétéves Molnár Lajos Örkényi hentesmester halálosan beleszeretett a negyvenkét éves Mihalik Istvénnéba. ^olnár mindent elkövetett,hegy az asszony közelében lehessen ós ezért közös üzletet alapított Mihaliknóval, majd otthagyta saját feleséget és kút kisgyermekét és Mihalikékhoz költözött. ivl

ihalík István, a férj, nem jó szemmel nézte ezeket a dolgokat és féltékenykedni kezdett Molnárra. Mihalik egy izben revolvert is rántott vetélytársára, majd néhány nap múlva otthagyta feleségét és Lajosmizsóre költözött. Egy alkalommal újra találkozott a Két férfi egymással és ekkor a hentosmester boxcrrcl támadt a férjre. Mihalikné időközben kiadta az útját Molnár Istvánnak, aki bosszút forralt* az asszony ellen, akibe még mindig szerelmes volt. Több Ízben hangoztatta,hogynem tudná elviselni a -ondolatot, ha az asszony újra kibékülne urával. 1928. július 9-én Molnár ístván arr^l érte sült,hegy Mihalikné az Örkényi vasútállomáson várja férjét, akivel találkozója van. Molnár magához vette revolverét, a vasút felé mont ós az állomás melletti kiserdöbon megleste a közeledő házaspárt, clőrántottr revolvorét és háromszor belelőtt a férjbe. Negyedik lövés is dördült el,mely nek eredetét pontosan nem lehetett me- állapítani,de a körülmények amellett szóltak,hogy Mihalik is használta a pisztolyát, A pestvidéki törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson Molnár Istvánt szándékos emberölés bűntetté nek ki sérletóórt négyévi fegyházbüntetésre Ítéltelek A budapesti tábla Kállay-tanácsa az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta, A táblai Ítélet mogokolásában tényként állapltja meg,hogy a negyedik lövést Mihalik István tette. Azt is kimondja az érdekes indokolás, hogy Molnár 3Gs$üán jogos felháborodásáról szó se

in lehct,

r a felindult állfpot merőbon erkölcstelen forrásból táplálkozott, mert iVi

olnár Lajosnak nem volt joga megakadályozni egy megingott házasság helyreállítását, A másodfokú itélet ellen a főügyész sulyositásért, Vasok Ernő dr, védő pedig enyhítésért sommiségi panaszt jelentettek be, /MOT/Ky. — - J0GERÖ3 EN FELMENTETTÉK A HAZASSiü3SZÉDELGÉSI CSALÁS VÁDJA ALÓL, Özvegy Bankó Ferencnó feljelentést tett Tolnai József váci órás segéd ellen, akit azzal vádolt,hogy házassági Ígéret örve alatt 1440 pengő összegű hozományeleleget csalt ki tőle és ebből csak kilencszáz pengőt fizetett vissza de a házassági igéretét nem váltotta be. Tolnai ellen csalás büntette elmén indult meg az eljárás. A törvényszék felmentette az órássegédet,mert a megejtett tanúkihallgatások eredménye al-pján beigazolódott,hogy Bankóné önként adta kölcsön a pénzt Tolnainak és Tolnai a kölcsön kapott pénzzel állást' szerzett magának az egyik svábhegyi vendéglőben, fizetőpincér! minőségben, A pénzt óvadékul tottc le és az asszonynak csak akkor nem fizetett, amikor a vendéglős tönkrement ós jó ideig Tolnai sem kapott pénzt a csődbe került korc snuárostói. £ házassági ajánlatot is a pénz elveszése után tette Bankó Ferencnónek, mintegy kárpótlásképpen, uz asszony azonban nem fogadta el a házassági felkinálkozást, sem a kölcsön adott pénz utolsó részleteit, mert az egész hátralékos összeget egyszerre akarta megkapni. A törvényszék bizonyítva látta az órássegéd jóhiszeműségét és Tolnai Józsefet felmentette , A tábla indokoltnak találta a vádlott felmentését, azzal a kieglszitő megállapítással,hogy özvegy Bankó Ferencnó nem hczományelőlegül, hanem megélhetésre adott kölcsönt és házasságszédel-'ésről ebben az esetben nem lehet szó. /MOT/Ky. A TÁBLA HELYBENHAGYTA A NEMZET GYALÁZ ASÉRT ELÍTÉLT, KÜLFÖLDÖN ÉLÖ HA Jóé BIZOMÁNYOS TÖRVÉNYSZÉKI ÍTÉLETÉT. Pollák Mihály apatini hajóbizományos, jugoszláv állampolgár a mult óv nyarán a cseh megszállás alatt álló Komáromban többek előtt súlyosan sértő és gyalázkodó kifejezésekkel fakadt ki egyik munkásának mulasztása miatt a magyar nemzet, a magyar nép és Magyarország ellen. Büdös gazombereknek nevezte a magyarokat,akiket fejbe kellene lőni, vagy felakasztani, vagy vizbe fojtani, ahol csak egy magyart is találnak. Pollák ellen a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség miatt indult meg az eljárás és a budaK pesti büntetőtörvényszók a vádlott távollétében tárgyalta lo az ügyet. lz előkészítő eljárás során Pollák Mihályt a szobi csendőrőrs kihallgatta,ahol a vádlott annyit beismert, hogy munkását betyár azembornek nevezte, dc ta5 gadta,hcgy kifejezéseit általában a magyar nemzet ellen használta volna. A ^ p kihallgatott tanuk azonban ezt a védekezést megváfolták,mire a törvényszék g w a vádlottat bűnösnek mondotta ki a terhére r°tt cselekményben, de a büntetés kiszabását arra az időpontra halasztotta,ha a vádlott megjelenik. A tábla Gadó-tanácsa az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta azzal a megokolással,hogy a HH' kifejezések a magyar nemzetre feltétlenül lealacsonyitóak a mcrryalázóak, —. /MÓT/Ky.