Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-14 [025]

MAGYAR ORS55ÍGOS TUDÓSÍTÓ. f Budapest, 1921;. november 14,- q /A kültsógvetCT részletes tárgyalás" Folytatás./ M ü 1 1 e r Antal főleg köztisztviselői kérdésekkel foglalkozott, ma,1d Horovitz Gábor beszélt, aki megállapítja, hogy a közegészségügyi ügyosztály igyekezett a Kér-házi állapotokon sengltenl de még mindig rengeteg a hi'ya és az ágyhiány nem enyhüli Elmondja, hogy megállapította egy vizsgálat, hogy az egyik kórházba:! egy asszony három támlanélküli székre tett szalmazsákom es.etó át a szülésen. Követeli, hogy életveszélyes és súlyos esetekben a külÖnszobákba helyezzék át a botegeket, amelyek nagyrésze üresen áll* Általában rendet kivan a különszoba kérdésben* Kívánja a tüdőbetegség ellen küzdő intézmények szubvenciójának kiegészítését. Indítványozza, hogy Klár javaslat alapján a vizsgálatot nyomban indítsák meg és 15 nap alatt tegyenek jelentésűe Dr. Kerekes Ödöh elismer.!; hogy a kórházakban nincs minden hiba nélkül, de nem tartja helyesnek, ha Ilyen felszólalásokkal elijesztik á betegeket a főváros kórházaktól es azokkal szemben averziót támasztanak, mert mint orvos állapítja meg, hogy a fővárosi kórházakban általában mindenhol megértő emberek állnak a betegek szolgálatára és orvosi szemponttól kifogást omolni nem leheti, a kórházak ellen. Dr., Boros Gábor áItalánosságban bírálja a főváros közegészségügyi helyzetét és a népbetegségek túsz tatásáról beszél. Megállapítja . hogy'a főváros tekintélyes ö's szegeket áld oz az egészségügyi szolgálat céljára, de a főváros közegészségi helyzete nem mondható kielégítőnek. Az egészségügyi statisztikákat vizsgálVa kiderül, hogy Budapest közegészségügyi helyzetét tekintve, negyven etvcópa:. nagyváros k'ázött a harmincadik helyen van, a népbetegségek, elsősorban a tuberkulózis pusztítása tekintetében pedig' 37 város között az utolsó előttit és e tekintetben még Bukarestben is jobb a helyzet. Az akut : ' . fértek", 5 és egyéb belső betegségek száma nem játszik nagyobb szerepet, mánt más nagyvárosokban, annál nagyobb a tüdővész, a vérbaj, a csecsemőhalanaóság, a ráki az alkoholizmus következményei, általában a népbetegségek,. Az összes halálozások 8*8 $-a szifiliszes eredetű és az összes • halálozások egynegyed rösze ered a tuberkulózistól és vérbajtól együttvéve. A diszpanzerszo!:gálát cs c gondozóintézetok igazgatója" dr, Parassin József minden elismerést megérdemelnek, de a diszpanzerek mégsem végezhetnek kielégítő* eredményű munkát, mert nincs meg a le-" hetősógük, hogy szociális téren li segítsék a tüdőbetegeket, márpedig köztudomású, hogy a tüdőbajósoknál minden gyógyszeres eljárásnál fontosabb a szociális helyzet megjavítása éa a preVenoló. Nagy baj, hogy nem tudják elkülöníteni a súlyosan fertőző eseteket. Egy külön'rűdőkorház kellene, ahova csak a gondozóintézetek utalhatnának bo betegeket., Ezután a kórházkérdéssel foglalkozik, megállapítja, hogy a kórhár.ak javításra szorulnak, de' cz nem a mostani rendszer hibafaj, hanem évtizedes mulasztás következménye. Közegészségügyi szolgálat tekintetébon a fővárosnak és a körry'éknek kooperálni kellene, mert a legtöbb forte:; ö beteg a környékről származik. Indítványozza, hogy utasítsa a közgyűlés a banácsot, dolgozzon ki egy több évre szóló, közegészség! programmot. 1 ülön-á/ülön domborítsa ki a kórház ügyre, az általános egészségvédelemre' a szoelálhlglénóre és a prevencióra szükséges intézkedéseket. Dr. Dorcs Gábort, ab kon es volt a közgyűlésben a legelső beszéde, számosan üdvözlik, Mara I e v :'. © Lajos a régi temetők rendbetartását és bekerítését sürgeti kegyeleti'ckokbál. Sz ó k o 1 y János közegészségügyi kritikájában megállapította, hogy a tanácsban megvan a készség a segítésre ? de hiányzik a kellő támp.6,, Ezután hosszasan foglalkozott a budapesti hősi temető szomorú helyzetével ás megállapította, hogy a világháború halottainak nyugvóhelyén a r ákcek.erc a ?.a v j. katona és hadifogolytemetőben nem tudják a rendezést ugy végrehaj tarrá aboyy r?,ercá»nók, s ahogy a kegyelet parancsolná, mert egy sírra a rendelkezésre álló büdzséből évi 76 fillér esik csupán, amivel alig produkálhatnak valamit<• 26,000 sir ván a temetőben és összesen 20.000 pengő áll rendelkezésre^ Indítványozza, hogyá főváros a temető fontartására beállított öa'ezegöt. egészítse ká annyira, hogyha hősi sírokat méltóan lehessen gondozni égj karbaniartanio , , l/l