Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-12 [025]

5

é Z

A ZJtJís ? 2 id j Budapest, 1929. ncvember 12. /A költségvetés részletes tárgyalása, Folytatás./ a szavazástól való tartózkodása magasabb és finomabb izlé3 dplga, A szocláldetookraták persze élénk közbeszólásrkkal kisérték ezeket a kijelentéseket. A mikor pedig Koréin a következő mondatban azt adta elő, hegy az ""szes pozitív vallások híveinek meg kell : találniuk egymást a jobboldal valóságos tapsorkánnal fogadta ezt a kijelentés.:, mire a szólsőbalcldalról felhangzott a közbeszólás: • - Amig egy zsidó eljut idáig! Koréin beszéde további során kifejtette, bogy a felekezeti segélyek elosztásánál aránytalanság tapasztalható, már pedig a felekezeti segélyek elosztását térvény szabályozza akként, begy az a lélekszám arányán ban történjók. Kéri a tahácsrt, hegy legalább a jövő kí

;

Itségvetésben erre gondoljon, Jtt azután újra szembefordult a szc e iái demokratákkal. Kijelentette, hegy államnak és társadalomnak szűk.-égc vau a valláserkölcsi alapra, szembe kell tehát szállni azokkal, akik azt álli fcják, hogy a vallás magánügy. Az állami és társadalmi r.ond és a családi boldogság létalapja nem képzelhető el másként, mint valláserkölcsi alapon, Fel kell venni a harcot azokkal, akiknek hite a hitetlenség. /Zajos helyeslés és taps jobbról,/ Dr. 3 z ő k e Gyula szólt ezután, arról, ; hegy a felekezeti segélyeket tényleg arányosan kell éleszteni, de más a felekezeti seÖély és más a kegyúri kiadás, A hitcktatásl segélysk sem tartoznak a felekezeti segélyek közé és ezt a költségvetés Összeállításánál a jövőben korrigálni kell. Tiltakozik a kutmérgezés ellen, hogy szembeállítsák a felekezeteket egymás ellen. l^r. 0 r o v a Zsigmond előadja, hegy az óbudai zsidS hitközség másfél évszázaddal ezelőtt építette fel a maga templomát önerejéből. Ebben a templomban hetenkint imádkoznak Magyarország integritásáért, a főváros polgárságának boldogulásáért, szebb jövőért, napenkint áldják benne az Istent és imádkoznak hozzá* A háború idején a templom vörösréz tetejét önként odaadták hadicélokra, az akkor készített tetőzet elromlott, kéri gondoljon a tanács erre a templomra, amely valóságos építészeti remekmű. A fejezet tárgyalását ezzel befejezték, a fejezetet elfogadja a közgyűlés, ezzel Bechtler indítványát elveteékék, Lampel indítványét pedig kiadják a tanácsnak. A következő fejezet :'közgazdaság és közlekedés volt. H s 1 z e r Sándor volt az első felszólaló,, Előadta, hogy a kereskedelem meg is érdemli, rá is szorult arra, hegy segítsenek rajta. A Nemzetközi Vásárról 3ZÓ1 ezután, amelynek rendezésénél élőfordulhattak kisebb hibák, de el kell Ismerni, hogyíéz a nemzetközi vásár Budapest idegenforgalmának leghatalmasabb tényezője'. 60.000 idegent hozott ide a legutóbbi vásár, köz* te 16.000 külf-o'ldit. Idéz ezután Ripka Ferenö főpolgármesternek eg$be* szédéből, amelyben meleg elismeréssel és való rágós hódolattal beszél a főpolgármester a Budapesti Nemzetközi '.ásárról. Ez a nemzetközi vásár a fővárostól 20.OCC pengő támogatást kap. Hihetetlenül kevés ez„ Lipcse 1,632.000 pengővel, Basel 320.000 pengővel, Bécs Í6.GCC pengővel támogatja a maga vásárját. Mi pedig voltaképen semmivel, mert vigalmiadéban, térfoglalási díjban a vásár t»bbet fizet vissza ennél a 20,000 pengőnél. Az ö3szekereskedelem nevében kéri tehát, emelje fel a főváros a vásár szubvencióját. A jövő esztendőben a Nemzetközi Vásár jubilál, 25 éves lesz

} hogy kis kezdetből megindult. Azóta hatalma..: intézménnyé fejlődött, de tovább az iparosamékban nem fejlődhetik helyszűke miatt. Indítványéáza tehát, engedjék meg a Nemzetközi Vásárnap hegy a városligeti tő egész területet vehesse Igénybe. Az idegenfcrgalrmról szól ezután és ennek érdekében azt p indítványozza, feliratban kérjük a kereskedelemügyi minisztertől a vízumdíjak eltörlését. /fclyt.kör,/