Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-04 [025]

MAGYAR ORSZÁGOS TULOSITO Kézirat. ^ Harmadik k i a^ d a s . Budapest, 1929. november 4. XI.évfolyam, 251. szám. WELFF KÁROLY ÜNNEPLÉSE. Károly-nap előestéjén impozáns ünneplésben részesítette a főváros keresztény társadalma W o 1 f f Károlyt. A pesti Vigadó össz ,s termeiben 1600 terítékes bankettet rendeztek tiszteletére. A vacsorán megjelent S i p o c z Jenő polgárnőstor vezetésével a székes­főváros tanácsának minden tagja B u z á t h János kivételével. Ott vol­tak az Összes elöljárók, a főváros minden fÖtisztviseluje, az üzemvezető i­gazgatók, a Keresztény Községi Párt minden bizottsági tagja, a Községi Pol­gár i Párt képviseletében B 1 b i t i H_n> r v á t h János és B a k o n y i János. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga egész igazgatósága, A g o ­r a s z t o Tivadar, N e a e s Antal püspök, B a n g h a Béla, N^u bor Sándor meghatalmazott miniszter és még számosan közéletünk előkelőségei kö­zül. A terembelépö W o 1 f f Károlyt nagy tapssal fogadták, majd a főváro­si altisztek dalárdája elénekelte a nemzeti Hiszekegyet. A vacsorán első felköszöntőt C siller y Ándr& volt miniszter mondotta; /» adjanak - Hitet és igazságot jöttek tenni - mondotta - hog-j a csüggedők­nek bizalmat, a harcosoknak erőt fa jövő küzdelmekhez»Az erőre különösen ma mindannyiuknak szükségiik van. A nagyszerű gondolat, amelynek vezére és képviselője Wolff Károly, a nagy.világégés és nemzetpusztulás után új­ból talprajudta állítani a magyar nemzeti ereket s a magyar jövendőt is csak ennek" a gondolatnak a jogyébe^tudják biztosítani.Azokat a nagy tö­megeket, amelyeket az egyházi élet nagy momentumainál együtt látnak, az urnáknál is ott akarják látni, mert a kereszténység és a nemzeti érzés, vallásosság és hazaszeretet együttesen hivatottak arra, hogy a nemzeti elet fundamentumait megalkossák. Ha a tizesztendő alatt, amely a keresztény nem­zeti gondolatot vitte bele a magyar életbe, nem tudták száz százalékig ér­vényesíteni a kitűzött célokat, az nem a vezéren vagy vezérkarán mult, ha­nem azon, hogy nem lehetett mind ;nütt egyformán erőssé tenni a hitet és meggyőződést, amely a céltudatos cselekvéshez elsősorban szüksJges. A mai nap tanúbizonyságot tesz mellette, hogy nem gyengült meg az erő és az aka_ ratj a célok teljes kivívásában és amikor átadja a serleget a vezérnek, a­melyet az ünnep emlékére szimbólumként neki a város polgársága átnyújt, kívánja, hogy annak tükröző fényében visszatükröződjék mindenkor feléje a város lakosságinak szeretete és ebből a szimbolumbó, moíitson mindenkor erőt és hitet a jövő küzdelmeihez. Csilléry András nagy tetszéssel e.s tapssal fogadott beszéde után T opcrcz er iikosné a ^agyar Asszonyok Nenketi Szövetsége nevében üd­völzölte Wolff Károlyt, lendülatos szavakkal vázolva a keresztény magyar női társadalom hivatását a nemzeti életben. A keresztény nő a szive a tár­sadalomnak, amelyhoz az észt és az erőt a férf i*-tár sadalom adja. A szociális problémák ezt a szivet kell belevinniők a magyar nőknek a nemzetmentő mun­kába . Ezután S i p o c z Jenc polgármester mint a keresztény nemzeti eszmék bajnokát és vezérét üdvözölte V/ o 1 f f Károlyt, akinek vezéri hi­vatását nemcsak a mögötte sorakozó tábor, hanem a vele szembenállók is c­lismerik. Példája ennek, az autonómia érdekében legutóbb megindult törvény­hatosági mozgalom, amelynek során a közgyűlés pártkülönbség nélkül elfogadta a Wolff Károly által beterjesztett határozati javaslatot. Majd Így foly­tatta: - Reformokra egy orsz -,gban akkor van szükség, amikor nagy átala­kulásokon ment keresztül, amikor a meglévő intézmények már nem illenek bele a megváltozott kor keretébe. A reformoknak azonban csak addig szabad ter­jodniök, ameddig azok az osi magyar gondolatbangyökereznek, /ügy van ,ugy­vani/ Vájjon ennek a csonka országnak joga van-e a megszállott''területek la­kossága nélkül a maga egész alkotmányát, közjogi berendezését azoknak alap­eszméjét is gyökerükben megváltoztatni, /Élénk ellentmondások:Nincsen!/ De ha már változtatunk rajtuk, mert igazán elkerülhetetlen, akkor csak any­nyiban szabad hmzzányulni a régi megszentelt intézményekhez, amennyi éppen szükséges és óva kell kimenteni :•. megváltoztatásból mindent , ami a régi Magyarországra emlékeztet, különösen olyan intézményeket, amelyek Szent István királynak ősi alkotásai. A korsztény nemzeti gondolatban ujjas ületett székesfőváros hatalmas nemzeti missziót teljesit éppen a keresztény nemzeti eszme alapjait elnyomó nemzetietlen : eszmékkel és törekvésekkel szem­ben. /Folytatása következik:/

Next

/
Thumbnails
Contents