Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-11 [025]

Budapest, 1929. november 11. $ xi ö évfol, . 257oSzám. A BUBABS STI ÜGYVÉDI KAMARA ÁLLASPOGLAláS*. Á KATONAI BÜNTETŐTÖRVÉNYEK JAVASLATAI TÁRGYÁBAN. Mint ismeretes, a a.kir, honvédelmi miniszter a ^özei­múlt napokban törvínyjavas latot terjesztett az országgyűlés képviselőháza elé a ftatonai büntetőtörvényről és ennek életbeléptetéséről. A kormány a j al­vásiatokat sürgős jellegüeknek tekintette és előzetes tanulmányoz s vé­gett nem küldette meg az' ügyvédi kamaráknak. Mihelyt azonban a Budap sti ügyvédi Kamara elnöke dr. P a p József, mint a felsőház tagja a törvény, javaslatokat kézhez vette, sürgősen kitűzte azok tárgyalását a kamarai vá­lasztmány;, ülés napirendjére s azok előadójául dr, G á b o'r Gyula buda­pesti ügyvéd, tartalékos honvéd Őrnagy hadbírót kérte fel. A választmány szokatlanul nagy érdeklődés mellett tárgyalta a'kérdést és egyhangú hatá­rozattal kimondta, hogy felterjesztéssel él a n, kir. igaz.3ágügym'iniszter­hez és fel v éri ? ,r ormányt, hogy a jövőben ne mellőzze az ügyvédi kamara véleményének k ikórOsót igazságszolgáltatási reformot tartalmazó törvény­javaslat benyújtása előtt, mert az ügyvédi kar az uj katonai igazságszol­gáltatásban a védői tisztet mindig hiven és lelkiismeretesen teljesítette s ugy ebbeli hivatását, valamint egyébként a háborúban teljesítette köte­lességét s agy a mellőzésre okot nem szolgáltatott. Ezek után a választ­mány szűkebb bizottságot . ki, amely dr, Pap Jó z sof elnöklete alatt a törvényjavaslatokat sürgősen áttanulmányozta s a törvinyja aráslatokra­vonatkozó észrevételt a m. kir. igazsógügyminisztorhoz felterjesztette. A felterjesztés minden politikai vonatkozásé, mellőzve egyedül bün­tetőjogi és alkotmányjogi szempontokból bírálja a javaslatot. Hangsúlyoz­za, hogy örvendetes haladást tanusit a javaslat, a kor az eddig egy csá­szári nyilt parohes alapján Magyarországra oktrojált jogforrás helyére az alkotmányos formában magyar országgyűlés' •'.Ital meghozandó s az államfő által 3zento3it..ndő törvényt kivan állítani. Nagy haladást lát ~bbon is, hogy a katonák által elkövetett közönséges büncceleknényo!*xe ezentúl a pol­gári büntetőtörvények fognak alkalmazást nyerni, de ezt a reformot, mely hivatva van érvényt szorozni annak a demokx'-.ti^us elvnek, hogy a katona is polgára a hazánál:, ha katonai szolgálatot teljesít is, - tolj őséggel az a kívánatos további reform fogja betetézni, ha a katonai egyén kö­zönséges, vagyis nem katonai bűncselekményei bélre idején nem a katonai, hanem a polgári büntetőbíróság által Ítéltetnének meg. Ugyancsak örömmel állapit ja mog a felterjesztés azt is, hogy a törvényjavaslat számos hu­mánus reformot kivan élotbeléptotni• A felterjesztés többrendbeli stiláris és büntetőjogi módosítást javasol. Többek közt reámutat arra, hogy a katonai bűnt ötöt örvénykönyv­rŐl szóló javaslat 4-ik §-a az ostromállapotnak egy különleges nemét lép­tetné életbe, ami ellen az ügy éái kar, amely a polgárság szabadságjogai­nak mindenkor hűséges őre volt, annál inkább tiltakozni kénytelen, mivel őzen kivételes állapot a polgári egyéneket is a katonai bíróság hatás-'öre alá vonná. A felterjesztés törölni kéri mindazokat az intézkedéseket, amelyek a tiszti és polgári becsület között különbséget tesznek. /Tisztek fegy­verhasználat! joga, tisztek közti becsületsértés, stb./ Törölni kéri ezt a rendelkezést, moly a katonai bűnese 1 o!rményoknok és a hűtlenség eseteiben 20 éven aliali egyének halálraítéltét megengedi» Az életbeléptetési törvényben kifogásolja az 50 §-t még abban az a­lakban is, amint azt a véderő és igazságügyi bizottságok javasolják, mért még a halálbüntetés helyetti enyhítésképpen sem lehet más büntetési neme­ket és tételeket megállapítani, mint aminőket a törvén;/- eleve megállapít s ilyenek megállapítását mé a v-ormányra bízni sem lehet. A botbüntetés tekintetében n kamara ragaszkodik eddigi álláspontjá­hoz, mellyel a botbüntetést mint lealázót annak idején ellenézte, amikor a botbüntötösről szóló polgári büntetőtörvény megalkottatott• Az életbeléptetési törvény 98 §-vnl szemben, mely a hűtlenség ese­teiben a polgári egyéneket Is a katonai büntetőbíróság hatásköre alá von­ja, a felterjesztés e szakasz törlését indítványozza'.'"'mert alkotmányjogi £ } olv hogy senki illet ékes bírósága elöl el no vonasék' A kamara elnöksége' •fj elrendelte, hogy a felterjesztést az országgyűléshez sürgésen benyújtsák, ft- /MOT/B.

Next

/
Thumbnails
Contents