Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-09 [025]

K ' z i r a t . - [-. Tizenegyedik k i a d ' s . • 1 ' IU—Í, Budapest* 1929. novonbor 9* w XI. avfolyan, 258. szám./A nürnbergi képzőnüvés zoti kiállítás megnyitása. Folytatás 1./ A nénet követ beszéde után Go ldenberger bajor kultuszminiszter beszédében rátért a bajor és magyar történelmi kapcsolatokra és azután a mostani kiállítás jelentőségét méltatta és különös köszönetet mondott a magyar kultuszminiszternek, aki ' intencióikat teljesen átérezve, nindenmúöon támogatta <>*/f&t. A bajor kultuszminiszter után nagyobb beszédet mondott L u p p c Hermán, Nürnberg főpolgármestere. Többek közt megemlítette, hogy nem csinái titkot belőle, amikor elárulja, hogy amikor a magyar meghívás hozz íjuk elérkezett, aggódva gondoltak arra, vájjon méltóan tudhak-c majd itt szerepelni.' Az egész városi vezetőség összetett erővel törekedett a feladat megoldására. Azután ismertette azokat a munkálatokat, előkészületeket, melyekkel ezt a kiállítást a legtökéletesebbé akarták tonni> AL főváros iránti köszönetének kifejezést adott azzal is, hogy bejelentette, hogy Nürnberg városa Budapest székesfővárosának ajándékozza Hane Müller szobrászművésznek "Sétáló nő" cimü bronzszobrát. Azután Klffibolsftorg Kunó gróf miniszter felé fordult és egy serleget nyújtott át, . "Endfros Johannák 1621-ből származó fedeles serloge% melyet a magyar kormánynak ajándékoz. Ez a serleg tökéletes művészi alkotás « Ezután gróf E lob o 1 s b e r g Kunó kultuszminiszter mondotta el beszédét. - Az elmúlt esztendőben a büszke birodalmi város;Nürnberg, ma Bajorország gyöngye és a magyar Alföld városa- Gyula egész Magyarórazággal együtt késsült fel Dürer halála 400 éves évfordulójának megünneplésére, Ugyanekkor nálunk is, Németországban is megállapították, hogy Dürer magyar származású és hogy ragyogó képességei Nürnberg kulturmilliőjében fajlettek ki. Nemesebb jelben még sohasem találkoztak népek, mint a nürnbergiek és amagyartó, a:hatalmas lángész jelében. A Dürer-nemzetség nevében és címerében ajtót"visel, A régi hazájában is Ajtósósáladnak hivták, ont németül j Türer\ Dürert jelenti, 'fi. Dürerek -cimeréből az ajtó óriáska* pu lett,'melyen át most Nürnberg és Magyarország összekapcsolódik. Kevés olyan magyar van ugyan, aki a csodálatos müvészvárost, Nürnberget nem korost© volna fel; a Kaisorpfalzot, a SebhIdust és a LŐrinctcmplomot/nc csodálta volna meg,.03 nem szemlélte volna elragadtatással" Adom Krafthak vésel munkáit és Vischornck az ércöntvényeit. Amig más mügyüjtöményes városok mint Brügge, Velenco,. Rothenburg, és Sóest elnémultak és ma már csak a szabad ég alatti -múzeum.' benyomását teszik, azalatt Nürnberg értette a módját, hogy egy nagy múltnak Összes műemlékeit megmentse ós amellett a modern életnek lüktetését teremtse meg. Nürnberg müvészváros és nagyváros egyidejűleg. Tradíciók és művészottörténelom mellett meleg friss élet lüktet ott. Az elmúlt évben mi magyarok elmentünk Nürnbergbe, festőinkkel, szobrászainkkal, zeneművészeinkkel és valamennyien felejthetetlen emlékét hoztuk haza az igazi nürnbergi vendégszeretetnek. Ma azonban a nürnbergi művészet jött el hozzánk. Való, hogy igen ritkán viszonoztak látogatást nemesebb és észtétikusabb for•.íában, mint most a nürnbergiek, a bajor kultuszninisztor Goldonborger őexcellenciája és ^.Vfop^Í'gármester

v Luppe)vezetése alatt*, akik—biztoslton erről a hölgyekot és az urakat*—a legnépszerűbb ombor^iett-'liagyarországon. S midőn kifejezést adok ónnak a szilárd meggyőződésemnek, hogy a művészeti területen való közeledést követni fogja a kulturális és gazdasági területen is az együttműködés* \ ;

"nyitori meg, Öfoméltósága a Kormányzó Ur nevében a nürnbergi kiállítást. ; ;•> A kul tus zninis ztor nagy óváséval fogadott beszéde után .} főpolgármester intézett még a közönséghoz néhány meleg szót. /MŰT/E. SZ.