Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-09 [025]

MAGYAR CRSZÁGCS TUDCSITO Kézirat. fj {

k& ^' Budapest, 1929. november 9. /j XI. évfolyam 256.szám. /AZ ORSZÁGOS BETHLEN GÁBOR-ÜNNEPSÉG MEGNYITÁSA. F o 1 y t a t á sl./ Felolvasta ezután Rothermere lord sürgönyét: "Megkaptam meghívását, hogy Bethlen Gábornak, Erdély hires fejedelmének halála háromszáz éves évfordulója alkalmán ól rendezendő ünnepségeken résztvegyek. Szomorú dolog, hogy ezek a történelmi ünnepélyek Erdély fejedelmének régi birodalmát idegen elnyomás alatt találják. Az ünnepélyeknek meg kell erősíteni a magyarok hitét, a történelmi jogokban és az igazságtalanságok jóvátételében. Bár sem én, sem fiam, akire szintén kiterjesztette meghívását, sajnálatunkra nem tudunk személyesen résztvenni az ünnepélyeken, lélekben mindketten Önökkel leszünk ós várjuk az igazság feljövő napjának első fénysugarát, Rothermere," Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a Magyar Történelmi Társulat elnöke ment ezután az elnöki emelvényre, s mondta el az ünnepi emlékbeszédet. A miniszter, akit lelkes tapssal fogadtak, a következőket mondta: - Mélyen tisztelt diszgyülés! Ha a vallás dolgában megoszlott kis ország nem akar alkotó elemeire felbomlani. ha fenn akarja magát tartani, akkor kell, hogy minden kisebb jelentőségű ellentéten felül tudjon emelkedni,a mindent összefogó nemzeti gondolat ós a hazának mindekéiölött való szeretete. Ezért kell, hogy protestáns honfitársaink elismerjék Martinuzzl és Pázmány kardinálisok nagysága: és kell hogy a katholikus magyarok méltányolják azt> hogy Bo^skay István és Bethlen Gábor mit adott a., magyar nemzetnek ./Taps./ - Háromszáz éve annak, hogy elhunyt a magyar politikai gondolkodásnak egyik legsajátosabb képviselője- Bethlen Gábor, aki a nemzet életének egyik legkritikusabb szakában volt a magyarság vezetője. Gyakori hibája az életrajzíróknak és az emelkbeszédek tartójának, hogy hősüket mintegy izolálni akarják a maga korától, a kiragadják a nagy történelmi összefüggésekből, kiragadják a nemzeti történésnek nagy egészéből. Különösen Bethlen Gábor egyéniségének és működésének az igaz ós igazságos megítéléséhez kell az, hogy beállítsuk őt abba a korba,' amelyben élt* ós hatott: a magyar történelem úgynevezett török-korszakába, Bethlen életének folyását politikai és katonai akoiói, s legnagyobb müvét a nikc^sburgi bókét ismerjük valamenynyie, mind3n jo magyar ember megtanulta az iskolában. Ma nem is ezekkel kívánok foglalkozni, hanem egyéniségét és működését szeretném beállítani a magyar történelmi fejlődés egészébe ós ennek rendién kijelölni számára azt a nagy helyet, amelyet zsenije, hazafiaasága ós önzetlensége a számára kijelölt. A török korszakot, amelyben élt, két részre kell osztani. Az első felében a középkori államrendben Magyarország szuverén módon nagyhatalomként küzdött az ozmán birodalommal, s ez a korszak tart Mohácsig, A mohácsi katasztrófa és a kettős királyválasz L,ás után megszűnik a magyar nagyhatalom és a részek folytatják a küzdelmet és az életet. A nagyhatalom a középkori Magyarorszg küzdelmét a török birodalommal még az 1300-as évek végén veszi fel Zsigmond alatt és folytatja hét király alatt II. Lajosig, akik'közül kettő^harcban esett el, I.Ulászló Várnánál, II,Lajos pedig Mohácsnál. Azt mondják a Jagelló-házról, hogy gyönge királyi ház volt, pedig a három király közül kettő halt meg karddal a kezében, - A hót király erőfeszítése mutatja, hogy milyen erőfeszítések kel dolgozott a magyar na^ySalom a török nagyhatalommal szemben. A legszomorúbb történelmi olvasmány, ha a nagyhatalmú Magyarország agóniáját nézzük és tanuljuk, II.Lajos udvarában tombol az intrika, az'országgyűlésen pedig Rákoson és Hatvanban tombol a demagógia, pártok vannak kialakulóban,amelyek a'katasztrófa után a kettős királyválasztáskor szétszakították az országot. A pártvezérek;BáttT>ri István a nádcr,akkor az udvari, később a nyugati ^párt vezére a másik oldalon áll Szapolyai János erdélyi vajda, a nemzeti párt, később a keleti magyarság vezetője ós királya. Mindegyik körül csoportosulnak vezetőemberek. Thurzó, a pénzember és államférfi, Sárkány az 1 országbíró és támadták egymást az udvarnál az országgyűlésen, de mindannyi/ nál veszedelmesebb gyűlöletet átvitték a harc mezejére. Amikor Il.Szulimán [ t ostrom alá vette Magyarország legfontosabb védvárát, Nándor fehérvart 1521' ben, akkor a felmentő seregek egymást jobban gyűlölték, mint az ellenfelek, s szemük láttára esett el Nándorfehérvár. /folyt, köv./