Magyar Országos Tudósító, 1929. november/1

1929-11-07 [025]

Budapest, 1929. november 7. L POV.ÜOS KÖLTSÉGVETÉST TÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉSE. üa délelőtt IC órakrr folytatta a főváros közgyűlése a költségvetőá általános Ritáját. Az ülésen R i p k a Ferenc főpolgármester elnökölt a az első szónok Szilágyi Lajos teljesen üres padok előtt kőzd. ttc meg beszédet, x^zzal kezdte, hogy a belügyminiszter a tavalyi költségvetésre igen sulyfcs észrevételeket tett. Fontos tételeket törült, nagy tételeket leszállított, több tétolt függőben hagyott, többnek jóváhagyását feltételhez kötötte és nem kevesebb, mint 23 helyen jelentést követelt be a tanácstól. Ez hadiállapot a fovávcs és a kormányozott és azt jelenti, hogy aki kettejük között közvetítésre hivatott, nem teljesítette kötelességét. Baj van itten, mert az ilyen rendeletekből eredő levelezés esak a köz rovására mehet. A kormány rendelete egyébként sok esetben megdönthetetlen igazságokat tartalmaz és nagyon tartani kell attól, hogy a qfsiojtanl költségvetésre is ilyen kormánylclrat^érkezik. Szilágyi Áttér ezután a kötlségvetésl vita eddigi szónokainak megjegyzésére, dr. K o z m a Jenő beszédével kezdi és kifogásolja, hogy Kozma beszédében sok, mondhatni félbeszakított mendat -/olt. Beszélt arról, hogy megakadályozták, hogy a hizlalási hiteleket a főv/rosin keresztül osszák szét és nem mondotta meg, hogy kik akadályozták meg • Egyéb helyeken is w adósmaradt felvetett kérdésekre a válasszal. Általában Kozma beszéltéről azt kell mondania, hogy-pártvezértől más beszédet vártunk. Wolff Károíybeszédére tér át ezután. Megállapítja mindenekelőtt, hegy az egész közgyűlésben csak Wolfféknál és a szociáldemokratáknál van fegyelem, de itt azután imponáló és ez kifelé is szinpátiát fog kelteni. Wolff bőszedével foglalkozva kijelentette a szónok, hogy a kormány szemében nincs feketébbre mázolt épület, mint a városháza. Nagyon feketére mázolta. Megállapítja, hogy ennek a valakinek a beállítása célzet osan hamis. Kérdi ezután Wclfftóí, hogyha az üzemeiméi mammuthjövedélmokét lát, miért nem knzdeményez ez ellen akciói. Ha az útépítésnél protekciót észlel, miért nem lép fel ellene. Hiszen ö a közgyűlés legnagyobb pártjának vezére. A fővárosi törvényről szólva Wolff olyasmit mondott, hogy azt kell hinnünk, hegy ez a mostani törvénytervezet nagwi ártatlan ahhoz, amit régebben összekalapáltak, Wolff Károly azt hangoztatta, hogy a főváros törvényhatóságára váró nagy feladatokat csak a nem::cti erők összefogásával lehet megvalósítani. Ez az összefogás szerinte esak a nyilt őszinteség alapján jöhet létre. Ismerve Wolff egyéniségét, meggyőződése, hogy ő is csak igy képzeli el. Ez az összefogás azonban addig nem'történhet meg, amíg a törvényhatóság pártjaiban nem történik mog egy nyilt színvallás. A szoclálderrokrata pártban és a Kereszténypártban megvan , de a liberális polgárság nem maradhat meg ma... szervezetlenségében, A liberális polgárság ezzel a szervezetlenséggel nem állhat lei a tömegek elé, hogy mandátumot kérjen. A liberális polgárságnak minden szempontot félretéve, meg kell találnia egymást. Ez azonban csak ugy következik be/ ha megszűnik az a válaszfal, hogy valaki kormányt támogatja-e vagy sem. Nagyon helytelen> bogy a kormány páróflt tart a fővárosban. Ellenkezik ez a parlamenti vezérek felfogásával is. Az egységes községi pártból azok, akik a Keresztény Párthoz húznak, csatiokozzanak oda, akik ugyérzik, hegy a liberális táborban van a helyok, oda kell menniök. Igaza van Wolff Károlynak, hogy ilyen nehéz időkben össze k^ll fogni, de ez az összefogás csak zárt táborok között lehet. E hármas tagozódás mellett tudna boldogulni a törvényhatóság. Tiszta képet kell teremteni a főváros törvényhatóságában, nem szabad c polgárságot dillemák elé állítani, ha arról lesz szó, hogy megtalálja a helyét a választőurnák előtt. Nem lehet a kormánpártot se nyiltan, se burkoltan fontártani, /\ mert amig a válaszfal mog nem szűnik, nem válik lehetségessé a liberális (

;

I polgárság összefogása. Ha ez az összefogás megtörtént volna, egészen más\ képen festett volna a mostani fővárosi törvénytervezett 1 A továbbiakban Soilágyi Lajos a főv.grosi törvénytervezeI tet boncolgatta. Sokszor hallottuk kérdezni, honnan eredt a mai tervezet. Megállapítja, hogy 1927-ben a Budai Társaskörben már előadássorozat és vita indult meg a fővárosi törvényről és a kezében van egy nyomtatott für.ct., amely dr. K r i v c s s Árpád ügyvéd laborátumát tartalmazza, /Folyt.köv,/