Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-19 [024]

DR. BESNYÖ BERNÁT ELŐADÁSA A JOGÁSZEGYLETBEN. A Magyar Jogászegylet Hite" jo_i szakosztálya szombaton este ülést tartott T u r y Sándor elnöklete alatt az Ügyvédi" Kamara helyiségében. Az ülésen dr. 3 e s n y o Bernát tar tott előadást a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyráa vonatkozó, törvénytervezetről. Előadásában azt fejtegette, hogy a tervezet, amely egyébként nem uj/keletü, van hivatva pótolni a kereskedelmi törvény 54 év óta ér vényben lévő rendelkezéseit. Az eddigi törvénytervezeteket mindig az érdekképviseletek "nézőpont jából tárgyalták, ezt a tervezetet azonban jogászi szempontból kell birálat tárgyává tenni. Ennek a "tervezetnek kell szabályozni azt az" egyensúlyhiányt, mely'a munkaadó és alkalmazottak eltérő szervezettsége között fennáll. /MOT/B. HéNIGSHEIM KÖLNI PROFESSZOR ELŐADÁSA ARRÓL,HOGY FRANCIAORSZÁG ES NEMETORSZÁG ÖSSZEFOGJANAK-E VAGY ELLENFELEK LEGYENEK. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztályának szombati ülásén tartotta dr. Hónigshe'im Pál a leülni egyetem tanára"Németország és Franciaország : ellenségek, vagy szövetségesek ?" elmü rendkivül érdekes előadást,^ szakosztály nevében a távollevő Apponyi Albert gróf és Pckár""Gyula helyett E öttevényi Olivér ügyvezetőalelnök üdvözölte a kölni egyetem kiváló professzorát,akinek az előadása, véleménye szerint, épen napjainkban különösen jelentős. Hónlgsheim profoszszor keresetlen szavakban köszönte meg az üdvözlést, mely után megtartotta előadását. Kimutatta, hogy a német-francia probléma egyike a legfontosabbak-, nak, mert annak rendezése nélkül Európa megnyugvása soha be nem következik. Az ellentét nem kizárólag gazdasági vonatkozású, de bőségesen találunk benne fajpsichológiai momentumokat is. Fontos tehát annak felismerése, mennyiben alkot- a két nép magának egymásról hamis képet, de az is, hogyan alakult ki mindkét "népnek lelke a valóságban. A franciák elképzelése látszólag ellentmondásokkal telitett : egyrészről rendkivül mozgékony, másrészről azonban csak kevéssé képes arra, hogy hazáját még csak rövid időre is elhagyja és más népek szokásaihoz alkalmazkodjék. E látszólagos ellentmondások azonban egységes csirát takarnak: ellentétben a németekkel, valamennyi jelenséggel és magával a vallással is ésszerűen szembeállnak. A francia ennek meg felelően csak akkor hajlandó dolgokról beszélni, ha azt hiszi, hogy azokat teljes mértékbon megvilágította és innen magyarázható -az egyház ellen viselt harcának népszerűsége is. Mindenek előtt azonban ugy gondolja, hogy életét oly "módon kell berendeznie, miként azt elméje egyedül helyesnek mutatja. Ezok a lényeges vonásai különösképpen erősödnek azáltal, hogy életét a frarclá más népekkel ellentétben Ms csoportokban mindenekelőtt a család kötelékében és évtizedes baráti körökben éli le és mozgási szabadsága is rendkivül szük szomszédsági körökre szorítkozik. Ennek folytán ideáljai a patriarchális gondolkozású urak a ház - és földtulajdonosok és a kistőkések gondolatvilágából valók. Ennek érdekes politikai következményei^vannak: nem ismeri a külföldet, úgyszólván valamennyi kormányának a kis tőkét védő politikát kell folytatnia, a hadsereget * az életét Védő biztosító oszköztek tekinti,má3részt ama missziójának eszközét látja benne,amelyet teljesitonie kell, tudniillik kultúrájának hirdetőjét más népekkel szömben. Ezzel ellentétben a német mint ogy metafizikai megfontoló, aki Goethe Faust-jához hasonlóan a káoszon keresztül jut a. világhoz, de a metafizika nemcsak vezetőszollcm, de öntudatlanul az egész népet áthatja, \ • mely minden társadalmi szerkezetben; tudni illik az államban, osztályban, i pártban, gazdasági szervezetben stb. ogy-ogy nagy egészet lát, melynek meg•;. nyilvánulása iránt nagy tisztelettel viseltetik s amelyért a franciák szol/ galclkünek tartják. Mindkét felfogás az emberiség szamára nem lekicsinyelhető érteket alkotott, de özek egyúttal magukban hordják az egyoldalúság is merevség veszélyét is és emiatt minduntalan bizonyos külső lendületre van szükségük egymással szemben. /Folytatása következik./