Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-16 [024]

FŐVÁROS. /A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETES VITÁJA A"PENZÜGYI BIZOTTSÁGBAN. Folytatás, Bresztovszky Ede volt a következő felszólaló. - A költségvetés közlekedési és közgazdasági része rendkívül sivár. A problémák megoldására nem történik semmilyen elökeszités. Utal a v

özgnzdasági helyzet súlyos állapotára, adatokkal világit rá a'áfokozódó fizetésképtelenségekre és csődökre, amelyek az év vegéig elérik a kétezernél magasabb számot. Ezekre a tünetekre egy szava, egy gesztusa nincs a tervezetik z csatolt jelentésnek, a fővárosnak. "Lehetetlen, hogy a főváros tétlenül és szótlanul nézze ezeket az állapotokat. Dolgozzák ki végre a főváros nagy közgazdasági programmját. Indítványozza, hivja fel a közgyűlés a tanácsot, hogy az érdekeltségek"meghallgatása után készítsen programmot, miképpen lehetne a fővárosnak "a válságban lévő gazdasági élet megsegítésére sietnie. Ezután a transitó kereskedelem problémajával f oglalkozik," Megdöbbentő e téren is a cs ökkenés

0 A helyzet ily módon való gyászos alakulását tisztán Trianon számlájára irni nem lehet. A gazdasági politikában sok a hiba. Beszél a vám, adó és egyéb vekzaturákról, adatokat sorol fel, majd a kikötő kérdés érintése utón a közlekedési problémákkal foglalkozik és javasolja, hogy'dolgozzák ki végre az átfogó nagy koncepciójú közlekedési programmot is. ügy a villamosvasutak, mint az autóbusz fejlesztése, a gyorsvasút, az ujabb közlekedési főútvonalak kijelölése, a környékbeli közlekedés, a pályaudvarok kihelyezése, a toizi közlekedés, az esetleges körcsatorna és a régi forgalom kérdéseire kiterjeszkedve. Évtizedes programmról van itt szó. Ha ezt kidolgozza és megállapítja a törvényhatóság, emberöltőkre szabja meg a városfejlesztés helyes irányát. Indítványozza, utasitsa a közgyűlés a tanácsot, készittesse el nagy Budapest kifejlődésére alkalmas közlekedés fejlesztésére vonatkozó programmot és azt legkésőbb 1930. május 51-ig terjessze a közlekedési bizottság elé. Ezután a Beszkárt és az autóbusz ügyivel foglalkozott, érintette az autótaxi ügyet ás indítványozta, hogy a 3eszkártnál a szabadjegyek ügyét vegyék revizió alá,Végül az Ö3Z aktualitásából a tüzelőszer kereskedelem szabályozásának kérdését is szóvátette és ezzel kapcsolatban a szakmunkások védelmét és arcképes igazolvánnyal való ellátását hangoztatta, mint fontos követelményeket. Bud a y Dezső is a közraktárak üzleti politikáját bírálta és a fővárosnak nagyobb befolyást követelt. W o 1 f f Károly: Kétségtelen,"hogy a fővárosnak nagy feladatai vannak a gazdasági krízis megoldása tekintetében. Nagyon sok baj forrása az, hogy bűnös kezek az ország megcsonkításával megbontották azt azt Isten teremtette arányt, mely a, főváros, és az ország között azelőtt meg volt. Most aránytalan a hatalmas főváros és a törpe ország. B r e s z t o v s z k y beszédébe kapcsolódva elfogadja azt az argumentumot, hogy nem lehet mindent Trianon számlájára irni, de igenis rettenetesen sujt mindenkit a környező államok lehetetelen vám- és tarifapolitikája,amit ellenünk irányítanak. Pedig az utódállamok elzárkózása és támadó jellé gü gazdasági politikája nekik sem jelent hasznot, de rettenetesen árt az egész európai gazdasági életnek. Amig nem lesz kölcsönös belátás, addig nem sok v'ltozást lehet várni. /Kiss Jenő: politikai előfeltételek vannak./ W o lff: Nem politikai, hanem gazdasági kérdéa.gz és éppen az a baj, hogy politikát kevernek bele. A transitóforgalmarv politikából terelik el Budapestről. Erre törekszik az utódállamok tarifa- és közlekedési politikája. Meg akarnak fojtani bennünket. Ezért nem tudja Magyarország beváltani természetadta gazdasági feladatát, Európa gazdasági életének mérhetetlen kárára. Mindezek dacára azonban a főváros anyagi és erkölcsi ereje oly óriási tényező, amelyet feltétlen érvényesíteni kell a mai helyzetben. Ezért indítványozta a parlamentben, hogy üljön le: velünk a kormány - de ne a felügyeleti / ) hatóság magas lován, hanem mint egyenlő tényező és beszélje meg a fővárosig * sal mindazt, miben jöhetne a főváros a hazai ipar és kereskedelem segitséT*? gére. Mert állítom - mondta - hogy vannak tartalékolt energiák,axielyek 4 nincsenek felhasználva. Mulasztások vannak, Egy szűklátókörű irányítás akav dályozza meg, hogy a főváros anyagi és erkölcsi energiája nem használható fel kellő mértékben az ország javára. /folytatása következik/