Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-18 [024]

GIANNINI AMADEO OLASZ MEGHATALMAZOTT MINISZTER HLÖADÁSA A MAI EURÓPA ALKOTMÁNYOS KÜZDELMEIRŐL. Pro d o m o: Giannini ma este a Külügyi Társaságban előadást tart a mai Európa alkotmányos "küzdelmeiről. Az előadás külsőségeiről esti kiadásunkban adunk tudósítást, addig is itt közöljük az előadás kivona­tát. A francia forradalomig a nemzeti géniusz irányítottá a nem­zetek alkotmányos fejlődését. Példa erre Anglia, a Skandináv államok, Magyar­ország és Lengyelország alkotmányos fejlődése. Ez utóbbinak 1790«május 3-ikI" alkotmánya utolsó és egyben nagyszerű kifejezése a nemzet'független életének. Az egész XlX.szózad a francia forradalom'nyomdokain halad. Az alkotmányos­ság divattá lett, mely'mintákat keresett. Ezek a minták rendszerint a fran­cia Cöde, vagy a belga. Ezen a mintán épült az 1848-iki olasz alkotmány;en­nek utolsó példája az 1866-iki román és az 1876-iki török alkotmány". A XIX. század utolsó harminc évében a parlamentarizmus erősödése következik,amelyet a tökéletes választási rendszer jellemez. Látták az alkotmány hibáit, de Európát elöntötte a parlamentarizmus. Ennek az égisze alatt történt Norvé­giának elszakadása Svédországtól, Izland függetlenítése Dániától; 1905 "ben pedig Oroszország a forradalom közeledésének hatása alatt lépett az alkot­mányosság útjára. A világháborúig még Belgium és 1911-ben Bulgária érnek meg alkotmányváltozást. A világháború alatt a legnagyobb jelentőségű alkotmán változás Nagybritanniának önálló államokra való tagozódása volt. A világhá­ború befejezése egyrészt az uj államok egész sorának adott életet,melyeknek természetesen uj alkotmányos berendezkedésekre volt szükségük, másrészt az államok belső politikai átalakulása is mélyreható változásokat tett szük­ségessé az alkotmányban, igy Németországban, Ausztriában, Törökországban és Kinában; de szükségessé vált a háborúban részt nem vett államokban is,mint Spanyolországban és Mexikóban. A legutóbbi alkotmányváltozástta Szentszék és Olaszország közti kibékülés tette szükségessé. Megállapit'ja az előadó, hogy az utolsó harminc évben csupán Franciaország,""Belgium, a Németalföld és Luxemburg, valamint az Amerikai Egyesült Államok őrizték meg alkotmányos rendszerükét, de ezek is kényszerültek bizonyos orvoslást keresni "alkotmá­nyos életük hézagainak megfelelően. A háború Utáni államalakulatok alkotmá­nyai egyelőre még kevés állandóságot mutatnak, közös hibájuk a parlamentek túltengő befolyása á nemzet életére, a merész demagógia és a hatalom fo-"" gyatékos egyensúlya, amely sok esetben az alkotmányos élet lehetőségeinek végső határaihoz juttatja el az államot. Maradt a világháborúból az alkot­mányos berendezkedés szempontjából megoldatlan probléma is, mint például a rutén föld kérdése/ az Aland-szigetek, Memel problémája, vagy a dánzigi kérdés. Ezzel szemben Magyarország hü maradt alkotmánya alapjaihoz, az Aranybullához és a tripartitumhoz, de figyelembe vette mégis a helyzetpa­rancsolta szükségességeket. - Olaszország 'a fascista korporációs államrendszert teremtette az 1848. alkotmány alapjain, amely egyedülálló és eredeti kísérlet az alkot­mányos államélet szempontjából. - A háború utáni helyzet mindenütt uj feladatok ele állitotta az alkotmányos életet, ennek a régi eszközökkel többé megfelelni nem lehet, egyetlen kivezető ut, követni Itáliát a nemzeti géniusz parancsolta átala­kulás utján. /MOT/E. GIANNINI MEGTEKINTETTE AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRT. Giannini Amadeo olasz állam­tanácsos pénteken délelőtt megtekintette az Egyetemi Könyvtárt,melyben Pas­teiner Iván dr., a könyvtár igazgatója kalauzolta. Giannini nagy érdeklő­déssel nézte meg a könyvtár Korvináit és érdeklődött az olasz osztály iránt, amelyben azt a több ezer kötetből' álló olasz könyvet rendezteti el,melyet Olas'zország küldött a könyvtárnak. A látottak felett nagy tetszéssel nyi­latkozott. /MOT/E.

Next

/
Thumbnails
Contents