Magyar Országos Tudósító, 1929. október/2

1929-10-17 [024]

RÁKÓCZI BÉLÁT, AZ ÉME VOLT IGAZGATÓJÁT SAJTÓRÁGALMAZÁS MIATT SZÁZ TENGŐ PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE AZ . ÍTÉLŐTÁBLA. Néhány évvel ezelőtt as Ébredő Magyar ok Egyesületében l.iilönböző változások történtek a tisztviselői állások betöltését illetőleg. Rákóczi Béla, aki az ÉME igazgatója volt, eltávozott az egyesületből ós iz igazgatói székben Gyallay MiháÜLy lett az utóda. Gyallay Mihály, az uj igazgató megvizsgálta az egyesület addigi ügyvezetését és a vizsgálat befejezése után röpiratot adott ki^ amelyben azt irta meg, hegy az -Ébredő Magyarok Egyesületében bekövetkezett zavaros állapotokért Rákóczi Bélát, a volt igazgatót terheli elsősorban a felelősség, aki - a röpirat szaval szerint - az ÉME rendbontó jának tekinthető. A röpiratra Rákóczi Béla a Nemzotl Élet cimü újság 1928 évi január havi számában válaszolt és a válaszban azt irta Gyallay Mihályr°l, hogy-Gyallay benső meggyőződés nélkül, pusztán_az anyagi előnyökért valóságos mimikri szerepre vállalkozott, amikor az ÉME igazgatói állását vállalta. Rákóczi Bélának ezekért a kijelentőseiért Gyallay Mihály sajtópört indított. Az elsőfokú Ítéletben, a budapesti büntetőtörvényszék felmentette Rákóczi Bélát,az inkriminált cikk szerzőjét az ellene emelt vád alól, főként azzal a megokolással, hogy Budavári László, Lendval István és Zsapka Kálmán tanuk a főtárgyaláson Rákóczi Béla igaza mellett foglaltak állást. Pelebbezés folytán az ítélőtábla elé került az ügy, ahol a Gadó-tanács ma tárgyalta a sajtórágalmazás vétségét. A A tábla a törvényszéki Ítéletet megváltoztatts és Rákóczi Bélát bűnösnek mondotta ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet a vádlott ugy követett el, hogy a Nemzeti «*let kérdéses számában Gyallay Mihályról olyan dolgokat irt, amelyek x valódiságuk esetén Gyallayt közmegve tésnok tennék ki. A tábla nem látta beigazoltnak, mintha Gyallay valamilyen jobban jövedelmező állás kedvéért Irta volna röpiratot, mert a röpirat meg jelenése idején még Eckhardt Tibor volt az EME elnöke és nem pedig Buday Dezső, aki Gyallayt az igazgatói székbe emelte. Ezeknek a körülményeknek a mérlegelésével a tábla Rákóczi Bélát száz pengő pénzbüntetésre itélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú itélet ellen a vádlott és védője, vitéz Vargha Béla ügyvéd, semmiségi panaszt jelentettek be. /MOT/ K. • • • LEXIKONOK PERESKEDÉSE. -A CHRISTENSEN CÉG ffiERZÖI J(D BITORLÁSSAL VÁDOLJA A RÉVAY LEXIKONT. A Chrlstensen és társa,Guttenberg könyvkiadó vállalat ez évben megszerezte Lipcsében a Bibliographisches Institut Meyer könyvkiadó cégtől a Meyer C*nversations Lexikon magyar, lengyel és csehszlovák területre szóló kiadói jogát. A lexiken szervezY6 bizottsága a munkamegkezdése után meglepetéssel állapította, meg, h^gy a Meyer lexiken sok száz cikke . ' . .betű szerint már megjelent a Révay Nagy-lexikonban. A Christensen cég ezek megállapítása után szerzői jogbitorlás cimén keresetet adott be a törvényszékhez a Révay Testvérek rt. ellen, amely ben a következőket adta elő: A. Révay-lexlkon husz kötetből áll, tizennyolc kötete. még abban az időben jelent meg, amikor a régi szerzői jogi törvény v>lt érvényben, két kötet viszont az uj szerzői jogi törvény idejében került könyvpiacra. A régi szerzői j^gi töréény* szerint a német müveket a forditás ellen csak 5 évig védi a törvény Magyarországon, s minthogy ez az öt év eltelt, a a Révay lexikon szolgai huáse-^ge^ vet te a Meyer lexikon egyes részleteit. Ezek figyelembevételével a felperes cég azért támaszt keresetet a Révay céggel szemben a 18 kötetre vonatkozóan, mert ugy a régi, mint az •eij magyar törvények szerint az ilyen esetben is kötelező a fdrrásnac a megjelölése, amelyet azonban a Révay lexikon egyáltalánnem tüntet fel. A 19-ik,illetve • 2o<ik kötettel szemben azt panas ólja a felperes kiadóvállalat, hogy az azokbaa megjelent részletek akkor láttak napvilágot,amikor Magyarország már belépett a berni Convencióba, tehát a német müvekre is az a szerzői jogi védelem vonatkozott, amely. . a magyarokra • A felperes keresete további során megjegyzi, hogy bár a szerzői jrgbitörlés három év után elévül, mégis kéri az alperes néget szerzői jngbltorlás cimén megbüntetni, mert a szerzői jogi törvény ugyanekkor kimondja, hogy tilos a szerzői jogbitorlást kimerítő müvek forgalombantarté sa. Ezek előrebocsátása után a Christensen cég arra kérte a tör_ vény széket, még mielőtt a keresetlevelet előadhatná, rendelje el a szerzői jogbitorlásl zárlatot a Révay . Nagy Lexikonra annál is ink;áö b, mert a tisztességtelen verseny esete isfenforcg. /f olyt .köv ./SY.